|
|
|
|
Az Országgyűlés májusi ülésszakának napirendje (1.rész)
|
1989. május 9., kedd - Szerdán délelőtt 10 órakor megkezdi munkáját az Országgyűlés májusi ülésszaka. A törvényhozókat - alkotmányos jogával élve - Szűrös Mátyás, a Ház elnöke hívta össze.
A májusi ülésszak előreláthatólag csütörtökön záruló első fordulójának munkanapjai intenzív törvénykezéssel telnek. Az elmúlt hónapok feszített ütemű törvényalkotói tevékenységének szerves részeként számos jogszabály-módosítási indítvány kerül a Parlament elé. A legjelentősebb indítványok között a testületre vár az Alkotmány kiegészítésére vonatkozó tövényjavaslat tárgyalása, illetve ezzel szoros összefüggésben annak a csaknem másfél évtizedes törvénynek a módosítása, amely a kormány tagjainak és az államtitkároknak a felelősségéről szól. E két módosítási tervezettel összhangban megújulnak maguk a Házszabályok is. A jelentőségüknél fogva a napirend élére sorolt jogszabály-változások egy új, jelentős jogintézmény megszületését teszik lehetővé. Az állami élet szabályrendszerébe újonnan beépülő bizalmatlansági indítvány, illetve ennek fordítottja, a bizalmi szavazás már a készülő új alkotmány szellemét tükrözi. Bevezetését a szakemberek a hatalmi ágak megosztására épülő államszervezet fékek és ellensúlyok rendszerének egyik fontos új elemeként értékelik. Az előkészítés során legtöbb vitát éppen az a feszültség éleztette, amely a modern államszervezési elveket tükröző jogintézmény és annak jobbára még változatlan jogi, társadalmi környezete között keletkezik. A tervezet kimunkálására vállalkozó jogi bizottság a problémák ellenére úgy határozott, hogy a módosító indítványokat az Országgyűlés elé terjeszti, mert az új jogintézményre feltétlenül szükség van a Parlament és a kormány kapcsolatának szabályozásában. A bizottság az indítvány több előírásával kapcsolatban a vitákat is tükröző alternatív javaslatot terjeszt a törvényhozók elé. Így például a bizalmatlansági szavazás elrendeléséhez szükséges arányt a megválasztott képviselők számának egynegyedében, illetve egyötödében javasolja megállapítani. Ajánlásaik közé tartozik, hogy a beterjesztett indítványokról öt napon túl, viszont 15 napon belül döntsenek a képviselők, s a bizalmat vesztett kormány utódját legkésőbb 60 nap elteltével válassza meg az Országgyűlés (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 14:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|