|
|
 |
|
 |
Válasz a hallgatóknak 1 folyt.
|
Viszont hálával tartozunk annak a 600 csehszlovák tudósnak, kik
felhívták a figyelmet, hogy a talajvízesés 58 csallóközi magyar falu
életformáját veszélyezteti.
- Mi az osztrákoknak az érdeke és mit mondanak a velük kötött
szerződések?
- A vízlépcső építésére csak vállalatok közötti szerződések
születtek 1986. május 28-ikán. A szerződéseket az osztrák jogrend
szerint kötötték, amely számol a felbontás lehetőségével. A négy
szerződést aláíró osztrák vállalat a magyar fél visszalépésének
esetére kölcsöngaranciát kért és kapott az osztrák államtól. Az
osztrák vállalkozók feladata felépíteni Nagymarost, ami a vízlépcső
magyar oldali költségének 28 százaléka, és ennek ellenében megkapják
az 1996 és 2016 között termelt áram kétharmadát. Így az osztrák
vállalkozók rendkívül olcsó áramhoz jutnak, míg az ökológiai károkat
Magyarországra exportálják. A legtöbb áramat éppen akkor kell
szállítanunk, amikor a Duna vízállása alacsony, és így ezekben az
időszakokban a magyar energiagazdaságra terhet és nem könnyebbséget
jelent a vízlépcső. Az osztrák és svájci bankárok pénze
túlnyomórészt osztrák vállalkozók zsebébe kerül. Ha a magyar kormány
legalább azt kikötötte volna, hogy magyar gyártmányú turbinákat kell
beépíteni, úgy talán a Ganz gyár sem ment volna tönkre. A szerződés
az osztrák üzletembereknek előnyös, de a jelenleg áramtöbblettel
rendelkező osztrák népnek kárára van. A szerződés egyrészt megrontja
a két egymásra utalt nép viszonyát, másrészt kihívja Ausztria ellen
az Európai Parlament elítélését, a nemzetközi turistabojkottot és a
világkiállítás jogának lehetséges elvesztését is. Azért is reméli az
osztrák kormány, hogy Magyarország felhagy ezzel az építkezéssel,
mert a Wall Street Journal 1989 március 4-i szerkesztőségi cikke
szerint a nemzetközi pénzintézetek ki fogják fizetni az építkezések
leállításának költségeit.
- És végül a szovjet érdek?
- Gorbacsov ellene van az ilyen környezetromboló, a sztálini
gigantománia korából származó építkezéseknek és támogatja, hogy
népszavazás döntsön ezek sorsáról. Így a szovjet érdek az, hogy a
Husak-Kádár által kötött szerződést békésen változtassák meg az új,
most már reformbeállítottságú tárgyalófelek. (folyt.)
1989. május 6., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|