|
|
 |
|
 |
1989. május 1-je (36. rész) - Városliget, vitafórumok
|
A társadalom egészét érintő, a közvéleményt ma leginkább
foglalkoztató kérdéseket tettek fel a Népszabadság Klub vendégei a
Petőfi Csarnokban Grósz Károlynak és Jassó Mihálynak. Az érdeklődők
korábban eljuttatott és a helyszínen elhangzott kérdéseire az
MSZMP-n belül szerveződő irányzatok képviselői is válaszoltak.
Jassó Mihály a budapesti reformkörökkel kapcsolatban elmondta,
hogy azok hasznos szellemi áramlatai a mozgalomnak. Az MSZMP azt
szeretné, ha tevékenységükkel hozzájárulnának a párt megújulásához.
A velük folytatott vita, ha erről egyáltalán lehet beszélni, a
türelmetlenségből fakad. A reformkörök valamivel radikálisabban
szeretnék a változásokat, kevésbé toleránsak a párton belül még régi
módon gondolkodó személyekkel szemben. Szántó György, a Budapesti
Reformkör képviselője az eddiginél sokkal keményebb vitát helyezett
kilátásba, s mindezt azzal is indokolta, hogy szerinte a
Népszabadság Klubot a megbeszélésektől eltérő módon szervezték meg,
nem egyenrangú felek párbeszédeként, hiszen a meghívottakat nem
ültették egy asztalhoz a vita vendégeivel.
A Parlamenti választásokkal kapcsolatban Grósz Károly
hangoztatta: korábbi véleményét felülvizsgálva az azóta lezajlott
viták ,,termékeként,, nincs ellene - ha társadalmi igény van rá -,
hogy a választásokat még az idén megtartsák. A párt nem sürgeti a
választásokat, sem az esetleges ideitől, sem a későbbitől nem fél.
A főtitkár szerint az MSZMP soron következő, XIV. kongresszusát
a képviselői és helyhatósági választások után kellene megtartani.
Hangoztatta azt is, hogy a többpártrendszer gyakorlatában a párt
törvényszerűen ,,megkarcsúsodik,,, ez azonban jótékony hatással lesz
az MSZMP-re, mert a versenyhelyzet nagyobb teljesítményeket fog a
pártból kikényszeríteni. Az MSZMP-nek nincs szándékában kizárni
azokat a pártból, akik a reformkörökhöz kívánnak csatlakozni -
mondta egy másik kérdésre. Az MSZMP csak a reformkörök szervezeti
összerendeződése ellen van, mert nem frakciószabadságot, hanem
platformszabadságot hirdetett. Ágh Attila e véleményt kifogásolva a
reformkörök lényegét a párt szervezeti megújításában látta, s nem
abban, hogy annyira összehúzzák magukat, hogy nem okoznak semmiféle
kellemetlenséget. Grósz Károly erre reagálva elmondta, hogy az
MSZMP-n belül nemcsak reformkörök, hanem marxista klubok is
alakultak. Ha ezek olyan szervezeti struktúrákat alakítanának ki,
amelyekkel frakciószabadságra törnek, akkor nem kettő, hanem
pillanatok alatt három-négy párt szerveződne a mozgalmon belül.
(folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 21:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|