|
|
 |
|
 |
Március 15-i ünnepségek (1. rész) - Koszorúzások (1. rész)
|
1989. március 15., szerda - Március idusa az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét, a márciusi fiatalok merészségét idézi fel minden magyar emberben. Az idén márciusi 15-e immár pirosbetűs nemzeti és állami ünnep, munkaszüneti nap, s ez az ünnep a nemzeti összetartozás, az egymásrautaltság és az összefogás jelképe. Lehetőség arra, hogy mindenki - lelkiismerete szerint, gondolkodásmódjának megfelelően és a törvényes keretek között - a maga módján ünnepeljen. A függetlenségéért, a demokráciáért, a haladásért sokféleképppen lehet szólni és tenni - ennek a gondolatnak a jegyében készült az ország az idei, március 15-ei megemlékezésekre.
Szerdán reggel Budapesten a nemzeti színű zászlókkal díszített
Hősök terén, a Magyar Hősök Emlékművénél csapatzászlóval
felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszegysége. Fél kilenckor
felharsanó kürtök jelezték az ünnepség kezdetét. A díszszázad
parancsnoka jelentést tett a térre érkező Straub F. Brunónak, az
Elnöki Tanács elnökének, aki ezt követően Kárpáti Ferenc
vezérezredes, honvédelmi miniszterrel ellépett a díszelgő katonák
sorfala előtt.
A Himnusz elhangzása után az 1848-49-es forradalom és
szabadságharc hőseinek tiszteletére koszorúkat helyeztek el az
emlékművön. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Straub F.
Brunó és Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke
koszorúzott. Az Országgyűlés koszorúját Szűrös Mátyás, az
Országgyűlés elnöke és Jakab Róbertné alelnök helyezte el. A
Minisztertanács nevében Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és
Medgyessy Péter elnökhelyettes hajtott fejet a Magyar Hősök
Emlékműve előtt.
A kosszorúzás a Szózat elhangzása után a katonák díszmenetével
ért véget.
Ezután a Kossuth téren folytatódott a megemlékezés. A nemzeti
színű lobogókkal övezett Kossuth-emlékműhöz vezető sétányon katonák
álltak sorfalat. A Himnusz hangjai után a 141 évvel ezelőtti
eseményekre emlékezve koszorút helyezett el Kossuth Lajos szobránál
az Elnöki Tanács nevében Straub F. Brunó és Sarlós István, a
Minisztertanács nevében pedig Németh Miklós és Medgyessy Péter.
Az ünnepség végén a Szózat csendült fel.
A megemlékezéseken részt vett a kormány számos tagja, az állami
és a társadalmi szervezetek több képviselője. Megjelentek a
budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai is. (folyt.)
1989. március 15., szerda 11:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|