|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (5. rész)
|
A jelenlévő újságírók számos kérdést tettek fel Vissi Ferencnek. Mindenekelőtt érdeklődtek arról, hogy az Országos Árhivatal reálisnak tartja-e az idei esztendőre tervezett 15 százalékos inflációt. Az árhivatal elnöke úgy vélekedett: eddig semmiféle olyan folyamat, változás nem következett be, amely veszélyeztetné az áremelkedés már meghirdetett prognózisát. Ennek megfelelően a januárban végrehajtott jelentős mértékű áremelés, illetve a február 1-jei tarifaemelés hatása egyaránt a számítottnak megfelelően alakul. Megvan a lehetőség tehát arra, hogy a kormány által tervezett inflációs ráta keretei között maradjanak az árak. Ezzel kapcsolatban Vissi Ferenc egy nem elhanyagolható körülményre hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett arra: hazánk külgazdasági egyensúlyának jelentős javulása alapvetően annak köszönhető, hogy a magyar vállalatoknak sikerült kihasználniuk a világpiacon tapasztalható konjunkturális hullámot. A nyersanyagok és félkésztermékek árának tavaly év elején elkezdődött emelkedése az év végén sem állt meg, sok területen, így például a fémek, a faanyagok, illetve a vegyipari anyagok piacán tartósnak ígérkezik. A külgazdasági egyensúly szempontjából kedvező tendencia a hazai árak alakulásában is megmutatkozik. Az árhivatal ezt a hatást az idei inflációs rátában jórészt már figyelembe vette, de néhány termék esetében a konjunktura-ciklus végére számítottak. Így aztán az idén ennek hatásaként minimális többletinfláció is elképzelhető. A kormány ennek ellenére tartani tudja a tervezett inflációs ráta felső határát. Megkérdezték azt is az Országos Árhivatal elnökétől: terveznek-e intézkedéseket a nyugati bevásárló turizmus mérséklésére. Vissi Ferenc leszögezte: az árhivatal semmiféle feladatot nem kapott a bevásárló turizmus korlátozására, s ilyen intézkedések nem is várhatóak. A bevásárló turizmusnak egyébként több területen kedvező hatása volt. Ennek egyik vetülete, hogy a kormány által meghirdetett ,,liberalizációs,, program várhatóan elősegíti egyes termékek rendkívül magas árszintjének csökkentését. Ilyen jelek - például az elektronikai cikkek esetében - már tapasztalhatóak. A belföldi készletek kezdenek felhalmozódni, a belföldi elektronikát egyre nehezebb eladni, az nem versenyképes az importtal. Akad még néhány olyan gazdasági ág, ahol az árhivatal úgy számít: a fogyasztásicikk-import bővülése egyre inkább képes lesz árkorlátot állítani a piacnak. Jelenleg még tapasztalható, hogy a kereskedők és a termelők egyaránt kivárnak, hátha visszavonja valaki ezeket a könnyítéseket. (folyt.köv.)
1989. március 6., hétfő 19:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|