|
|
|
|
KNEB-ülés - Spórolnak az útépítők (1. rész)
|
1989. február 17., péntek - Jó esetben is csak a romlás lassítására elégséges az az összeg, amelyet a tanácsok az úthálózat fejlesztésére, fenntartására fordítanak a VII. ötéves tervben. A költségvetésből erre a célra 22 milliárd forint jut számukra. Jelentős károkat okoz, hogy a tanácsok útfejlesztési elképzeléseiből gyakran hiányzik az előrelátás, a munkálatokat átgondolatlan takarékossági szemlélet vezérli. Az sem ritka, hogy mindenféle műszaki terv nélkül fognak az útépítéshez, illetve - az anyagi források hiányára hivatkozva - olyan munkákat hagynak el, amelyek az útburkolat élettartamát növelnék; például ,,elspórolják,, a vízelvezetést. Erre a megállapításra jutott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken, az M0-ás autópálya építési főnökségén megtartott kihelyezett ülésén.
Az érintett főhatóságok, vállalatok szakembereinek részvételével - a szokásoktól eltérően a sajtó nyilvánossága mellett - megtartott eszmecserén a közlekedési tárca nevében Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter adott rövid áttekintést. A közelmúltban hivatalba lépett miniszter mindenekelőtt arra figyelmeztetett, hogy a költségvetés jelenlegi, maradékelven alapuló viszonya az útfejlesztéshez konzerválja az úthálozat elmaradott állapotát. Az utak romlását viszont az egész magyar gazdaság, az ipar és a mezőgazdaság is megszenvedi. Ezen a területen is szükségessé vált ezért egy intenzív fenntartási, fejlesztési program előkészítése, amely szakítana az alkudozásokon alapuló maradékelvvel, és normatív szabályozásra épülne. A jelentés vitájában elhangzott: az úthálózat fejlesztésében hazánk az utolsó pillanatban van, amikor még meg lehetne akadályozni, hogy olyan feszültségekkel terhes helyzet alakuljon ki, mint amilyen ma a hírközlésben tapasztalható. Az infrastruktúra fejlesztése - így az úthálózaté is - előfeltétele a gazdaság megújulásának, a külföldi működő tőke fokozottabb bevonásának, s a dinamikusan fejlődő turizmus további sorsa is jórészt ettől függ. Ez a felismerés szakít a tervezés korábbi koncepciójával, amely úgy vélte, előbb a termelő ágazatokat kell fejleszteni, az infrastruktúra pedig - mintegy szükséges rosszként - csak ezután következik. Az útfejlesztés anyagi forrásainak előteremtéséhez célszerűnek látszik a külföldi működő tőke bevonása is, például az autópályák kiépítésére. A külföldi befektetők ennek fejében koncessziót kaphatnának az autópálya használati-díjakra. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 16:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|