|
|
 |
|
 |
Víz alá helyezik a Mány-1. jelű bányát - Teljesítik a megszigorított környezetvédelmi előírásokat (1. rész)
|
1989. január 12., csütörtök - A Tatabányai Bányák Mány-1. elnevezésű bányaüzemében megkezdték a vízkiemelés csökkentését és fokozatosan víz alá helyezik a bánya jelentős részét. Ezt megelőzően az akna dolgozói befejezték a széntermelést és minden hasznosítható, értékesíthető berendezést kimentettek és a felszínre hoztak.
A mélyben rejlő széntelepek kiaknázását elsősorban
környezetvédelmi szempontok miatt kénytelenek tartósan
szüneteltetni. 1984-ben kezdték meg itt a termelést és viszonylag
rövid idő elteltével percenként 42 köbméter karsztvizet kellett a
felszínre szivattyúzni azért, hogy biztonságban dolgozhassanak a
bányatérségekben. Ennyi víz kiemelése - a környék más bányáinak
vízmentesítésével együtt - nemcsak a mélybeli karsztvízháztartást
károsította, hanem alaposan megdrágította a termelést is, ezért úgy
döntöttek: az eocénbányák közül elsőként a mányiban hagyják, hogy
elöntse a víz a már feltárt munkahelyeket.
A vízkiemelés megszüntetése nem jelenti azt, hogy a még jelentős
szénvagyonnal rendelkező bánya összes térségét átadják a víz
uralmának. Különlegesen nagy teherbírású gátrendszer kiépítésével
ugyanis megóvják a főbb létesítményeket, így például a
lejtősaknákat, a vízmentesítő telepet, az energiaelosztó állomást és
az ezeket összekötő térségeket, szállítási útvonalakat. Azért
választották ezt a megoldást, hogy a későbbi években, amikor erre
lehetőség nyílik, folytathassák a termelést és a bánya feltárását.
A víz útját álló - a későbbiekben újra hasznosítható
bányatérségek megóvását szolgáló - gátakat a Központi Bányászati
Fejlesztési Intézet tervei alapján építették meg. Különleges, a
hazai szénbányászatban szokatlan munka volt ez, hiszen a gátakra és
az azokat övező kőzetekre 235 méter magas vízoszlop nyomása
nehezedik. Ezért a gátakat és a kőzetrétegeket annyira
megerősítették, hogy képesek legyenek a tényleges víznyomásnak akár
a másfélszeresét is kibírni. Számtalan fúrólyukon keresztül nagy
nyomással cementet injektáltak a kőzetekbe, ílymódon vízzáróvá
tették azokat, nehogy a karsztvíz megkerülje a gátakat. Különleges
érzékenységű geofizikai műszereket is beépítettek a kőzetekbe. Ezek
azonnal jelzik, ha valahol a védelmi rendszer a legkisebb - szabad
szemmel nem is látható - mértékben átnedvesedne.
A Mány-1. aknában tehát most fokozatosan leállítják a vízkiemelő
szivattyúkat, beszüntetik a karsztvíz kiemelését, s még az idén
hasonló intézkedésekre kerül sor a nagyegyházi bányában is. (folyt.)
1989. január 11., szerda 22:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|