|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Parlamentben folytatódtak az államtitkári meghallgatások (1.
rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. június 1., péntek - Újabb közigazgatási
államtitkárjelölteket hallgatott meg az Országgyűlés gazdasági
bizottsága pénteki ülésén. Elsőként Gyurkovics Sándor kapott
lehetőséget a bemutatkozásra és tervei felvázolására. A közlekedési
és hírközlési tárca leendő közigazgatási államtitkára az ELTE Állam-
és Jogtudományi Karán szerezte meg doktorátusát 1959-ben. Azóta a
közlekedés különböző területein jogászként dolgozik.
A jelölt elmondta, hogy személyes tapasztalatai szerint az a társadalmi, erkölcsi és gazdasági válság, amely az országban tapasztalható, tükröződik a közlekedésben és a hírközlésben is.
Gyurkovics Sándor jó szakembergárdával, az eddiginél lényegesen kisebb létszámmal képzeli el az új minisztériumot, amelynek munkájára a jólszervezettség, a rend és a fegyelmezettség lesz jellemző. Úgy vélekedett: indokolt a közlekedésben is erősíteni a piaci szemléletet. A közüzemi jellegű feladatoknál, azaz elsősorban a menetrend szerint személyszállításban továbbra is megmarad bizonyos központi irányítás, illetve koordináció, ám az áruszállításban - mint már az eddigi példák is mutatják - megvannak a piacosítás lehetőségei. Az úthálózat és a hírközlés fejlesztéséhez elsősorban a privatizáció adhat lendületet - mondotta -, úgy tűnik, hogy az ilyen jellegű infrastruktúra kiépítése, illetve működtetése a jó üzletek közé tartozik, ezt jelzi az is, hogy nagyon sok a külföldi jelentkező. Egyelőre azonban még nem született döntés abban, hogy az állam szerepe és részvételi hányada mekkora legyen a vállalkozásokban.
A továbbiakban Lőrincz Györgyöt, a leendő munkaügyi államtitkárt hallgatta meg a testület. A jelölt elmondta, hogy az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal jogi főosztályának vezetője, s mindössze negyven éves. Elsősorban azért vállalta a megbizatást, mert már eddig is jelentős szerepet vállalt a munkajogi szabályozásban, s úgy véli, hasznos elgondolásai vannak a továbblépést illetően is. Aláhúzta: a Munkaügyi Minisztérium elveszti létalapját, ha megmarad a hagyományos gyakorlat, s azt nem váltja fel a munkavállalók és munkáltatók közötti érdekegyeztetés rendszere. Óvott attól, hogy a kormány rövid távú előnyök érdekében kihasználja e két érdekcsoport közötti nézetkülönbségeket, ebből ugyanis hosszú távon csak hátrányok származhatnak. (folyt. köv.)
1990. június 1., péntek 16:55
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Parlamentben folytatódtak az államtitkári meghallgatások (2.
rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Úgy vélte: a kormánynak nem szabad beleavatkoznia a munkaügyi folyamatokba. Az elérendő célok közül kiemelte az átfogó foglalkoztatáspolitika kidolgozásának szükségességét. Fontos feladatnak tartotta a munkanélküliség megelőzését, de ehhez - húzta alá - újfajta átképző rendszerre, átképző központok létesítésére van szükség. Véleménye szerint egyébként az egyetlen igazi megoldás ebben a kérdésben a vállalkozások élénkítése.
Kérdésekre válaszolva a jelölt egyebek között elmondta, hogy rendkívül sürgős feladatnak tartja az új Munka Törvénykönyve elkészítését, a tervek szerint ezt már a jövő év elején a parlament elé terjesztik.
Végül Auth Henrik, az ipari és kereskedelmi államtitkári poszt várományosa számolt be röviden eddigi pályafutásáról és szakmai elképzeléseiről. A jelölt 39 éves, 1976-ban végezte el a közgazdasági egyetemet. Tavaly lett miniszterhelyettes az Ipari Minisztériumban. Úgy vélte: három hónap elegendő ahhoz, hogy a több tárca összevonásával felállítandó minisztérium működőképes legyen. Megítélése szerint tisztán funkcionális elvek alapján kellene a tárca szervezetét kialakítani, már csak azért is, mert az eddigi ágazati felépítés kedvezett a különböző lobbyknak.
A kérdésekre adott válaszaiból kiderült, hogy egyelőre még nem teljesen felhőtlen a feladatelhatárolás a különböző tárcák között. Ezért a közeljövőben szakértői csoportokat állítanak fel, amelyek az érdekelt szervezetekkel egyeztetve döntenek a vitás kérdésekben. Szó volt arról is, hogy a minisztériumi átszervezés 380 ipari, 200 kereskedelmi minisztériumi és 20 tervhivatali dolgozót érint, ám az új tárca maximális létszáma nem haladja meg a 400-at. A munkatársak kiválasztásában a fő alapelv az alkalmasság, illetve a kontraszelekció megállítása lesz. (MTI)
1990. június 1., péntek 16:58
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|