|
|
 |
|
 |
Beszélgetés Kántor Lajossal
|
London, 1990. január 28. (BBC, Kaleidoszkóp) - Tegnap este
munkatársunk, Siklós István telefon interjút készített Kántor
Lajossal az ideiglenes kolozsvári Magyar Demokrata Tanács elnökével.
Első kérdése az volt: meddig lesz ideilegnes a tanács? Kántor Lajos:
- Ahogy meg tudjuk tartani az első közgyűlést, küldöttgyűlést,
ahol a megfelelő arány, kialakított arányszám szerint a képviselők
összegyűlhetnek, akkor, azután lesz majd végleges, vagy a következő
választásig nyilván végleges ez a tanács. Ez nem olyan egyszerű
dolog, mert ahogy mostan számítjuk, több mint 40 ezer tagunk van itt
a megyében.
- Van valami akadály a szervezkedés előtt?
- Nincsen. Azt nem mondhatnám, hogy valami akadály volna.
- Kántor Lajos író, irodalomtörténész. A vezetőségnek több tagja
az írók köréből kerül ki?
- Vannak írók, költők, kritikusok, akik jelentős szerepet
vállaltak ebben a munkában. Mondjuk az itteniek közül a
legismertebbeket nevezhetném meg, elsősorban Kányádi Sándort,
Lászlófi Aladárt, Cs. Gyimesi Évát. Mintegy 30 tagja van
kifejezetten a vezető tanácsnak. De ez tulajdonképpen egy szélesebb
testület, mert az egyes szakcsoportokban, vagy szakosztályokban
többen is dolgoznak, akik odaszámítandók a vezetőséghez. És az
idősebbek is, akik nagyon aktív szerepet játszanak, például Jeney
Dezső az egyetemről, Balázs Sándor például, aki a Kiáltó Szónak volt
tulajdonképpen a szerkesztője, amit eddig nem tudtak, de most már ez
nem titok. Ennek a szamizdat formában készült lapnak ő volt a
szervezője, vezetője lényegében.
Bizonyára kihagyok embereket. Mindenképpen említenem kell azokat
a fiatalokat, akik mindenekelőtt informatikusok többen is, akik
jelentős szerepet játszottak már az első perctől kezdve. (folyt.)
1990. január 28., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Kántor Lajos - 1. folyt.
|
Az egy másik kérdés, hogy most egész pontosan mi is a viszony a
Nemzeti Megmentési Front és a romániai Magyar Demokrata Szövetség
illetve annak a helyi szervezetei, annak a vezetőségei között. Ezt
ma nem tudnám olyan pontosan megnevezni, mint ezelőtt akár két vagy
három héttel, mert ez most nem a legtisztázottabb, és sajnos most
vitás kérdések merültek fel, elég éles kérdések.
Mindenesetre akiket említettem, azok mint a romániai magyarság
képviselői kerültek be. Most már a kolozsváriakról beszélek, mert
hát természetesen ott vannak minden magyarlakta területről és
Bukarestből is azok az emberek, akik a Magyar Demokrata Szövetségnek
a képviselőiként vesznek részt a frontnak a munkájában vagy esetleg
egyes minisztériumoknak a vezetésében.
- Tehát a kolozsvári Magyar Demokrata Tanács és a romániai
Magyar Demokrata Szövetség szorosan együttműködik és kizárólag a
nemzetiségi jogok védelme a feladata, vagy pedig pártként akar és
kíván működni?
- Először is ami az együttműködésre vonatkozik, noha külön
jöttek létre ezek a szervezetek és a kolozsvári Magyar Demokrata
Tanács is önállóan szerveződött, ugyanúgy, ahogy más városokban is,
Marosvásárhelyen, vagy Sepsiszentgyörgyön, vagy Nagyváradon, és
párhuzamosan Bukarestben létrejött ez a romániai Magyar Demokrata
Szövetség. Ma úgy tekinthető, mint egységes szerevezet, és volt két
küldöttgyűlés már, egy Kolozsvárott és egy Marosvásárhelyen, és a
következő Sepsiszentgyörgyön lesz, még nincs kijelölve az időpontja.
A mi elképzelésünk az, hogy az önszerveződés és az
öntevékenységnek bizonyos formáit továbbra is meg kell tartani, bár
sokkal nagyobb egységre lesz majd szükség, mert csakis így lehet
eredményesen dolgozni majd. (folyt.)
1990. január 28., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kántor Lajos - 2. folyt.
|
Ami a fő cél, az nyilván a választásoknak az előkészítése,
illetve a választásokon való érdemi részvétel. Tehát a pillanatnyi
jogvédelem és a jogorvoslás mellett, ami folyamatosan történne. Ami
a választásokat illeti egyelőre legalábbis, a Marosvásárhelyen
elfogadott szándéknyilatkozatban leszögeztük azt, hogy nem pártként
működik a romániai Magyar Demokrata Szövetség, hanem a romániai
magyarság érdekvédelmi szerevezete, amelyik azonban külön akar
indulni a választásokon. Tehát külön jelölteket akar állítani, és
erre eddig legalábbis úgy látszott, hogy megvan a lehetőség.
- Ami az ideiglenes kormány, helyesebben a Nemzeti Megmentés
Fóruma bizonytalanságait illeti, lehetségesnek tartja Kántor Lajos,
hogy ebből a bizonytalanságból sikerül az elnöknek és a
miniszterelnöknek kirántani ezt a kormányt?
- Azt hiszem elég nehéz ezt megítélni. Az első hetek
tapasztalatai alapján mi egyértelműen reméltük és kívántuk is azt,
hogy ez sikerüljön. Most is nagyon fontosnak tartjuk, és én
személyesen is, hogy a stabilitást azt megőrizzék, sőt tovább
szilárdítsák.
Viszont nagyon fontos az, hogy azokat az elvi nyilatkozatokat és
azokat a határozatokat vagy éppen törvényértékű megnyilatkozásokat
azokat komolyan is vegye mind a front, mind pedig a kormány, és ezt
most konkrétan a nemzetiségek fele megnyilatkozó, legutóbbi napokban
tapasztalt megnyilatkozásokra, szövegekre és beszédekre utalok.
Konkrétan utalok Ion Iliescunak tegnapelőtt este elhangzott
beszédére, ahol a szeparatizmus vádját fogalmazta meg, vagy
visszhangozta, ami súlyosan sérti a romániai magyarság egészét és a
nemzeti kisebbségeket, és ami ellen többen is már elég élesen
tiltakoztunk. Mindenesetre határozott állásfoglalás jelent meg,
amelyik visszautasítja ezt a vádat. (folyt.)
1990. január 28., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Kántor Lajos - 3. folyt.
|
- A szeparatizmus vádja ez így hangzott el. A szeparatizmust
arra értették - mert ezt többször a fejünkhöz vágták -, hogy miért
akarunk külön intézményeket, külön iskolákat, amikor olyan jól
megvagyunk, és annyira szeretjük egymást és olyan jó barátságban
vagyunk.
Mi, a romániai Magyar Demokrata Szövetség már első percben
kinyilvánította azt, hogy a független, szabad, demokratikus Románia
területi integritását elfogadja azzal - ez viszont nagyon lényeges
dolog -, hogy a nemzetiségi jogainak a teljes biztosításával, az
általános emberi jogok alapján, az ENSZ alapokmány, a helsinki, a
bécsi utókonferencia, a strassburgi határozatok alapján, és azzal a
perspektívával, hogy az Európa Házba akar belépni Románia. Tehát a
határok fokozatos spiritualizálásával tartja elképzelhetőnek.
A szeparatizmus vádját megfogalmazni egy demokratikus és
pluratistának álmodott, független Romániában, ez valahol
nonszensznek tűnik, és számunkra elfogadhatatlan. Tehát, hogy mi nem
állíthatjuk vissza - mert még csak nem is újakról volt szó - a 4-5
éve még megvolt iskoláinkat mint magyar iskolákat és az egyetemet,
amit maga Ceausescu rendeletére és jelenlétében szüntettek meg
1959-ben, és azután fokozatosan a Ceausescu-diktatúra alatt
sorvasztották el teljesen, vagy szinte teljesen a magyar nyelvű
főiskolai oktatást, ami nem volt külön szervezeti keretben.
Ha mi az ellen harcolunk, ami akkor volt, akkor a diktatúra
következményeinek a felszámolása ellen harcolunk, és a lehető
legfelháborítóbb ezt most szeparatizmusnak nevezni. Ezt a vádat
hallottuk eleget a Ceausescu diktatúrában, és nem akarjuk újra
hallani. (folyt.)
1990. január 28., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kántor Lajos - 4. folyt.
|
- Sajnos ez az iskolaügy ez eléggé felszította az
ellenségeskedést az utóbbi hetekben, és mi nagyon fontosnak tartjuk
azt őszintén és teljes belső meggyőződéssel, hogy nekünk meg kell
nyugtatnunk a kedélyeket, de nem a kompromisszumok, hanem a
kölcsönös megértés és a meggyőzés révén. Mert senkinek sem érdeke,
meggyőződésem a román népnek sem érdeke az, hogy itt a nemzetiségi
ellentétek felizzanak, hanem az az érdeke, hogy tényleg itthon
érezzék magukat az emberek és azon belül az a mintegy 2 millió vagy
annál több romániai magyar nemzetiség akár Erdélyben él, akár az
ország más területein.
Mi most a legfontosabb feladatunknak azt tartjuk egyrészt, hogy
az egész világ tudja, hogy milyen problémáink vannak, és ezekhez a
jogaikhoz ragaszkodunk. Ugyanakkor viszont, hogy itt megértessük a
román kollégáinkkal, barátainkkal és nem barátainkkal azt, hogy itt
van egy közös érdek, hogy találjunk egy megegyezési módot, mert nem
lehet úgy a diktatúra felszámolásához hozzákezdeni, ami a régi
intézményrendszer és a régi tudati maradványok felszámolását is
jelenti, hogy mindenben változtatni akarunk, kivéve a nemzetiségek
jogfosztásában. +++
1990. január 28., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|