|
|
 |
|
 |
A SZU költségvetése - 1/2. folyt.
|
Egyébként még ez a 9 százalék is jóval kevesebb annál a l5-17
százaléknál, amit a CIA szakemberei feltételeznek. A különbség annak
tudható be - mondta Abalkin -, hogy az amerikaiak pontosan annyi
fizetést számolnak el a szovjet katonáknak, mint a sajátjaiknak. A
moszkvai hadügyminisztérium azonban nem így gondolkodik. Egy szovjet
kiskatona havi zsoldja mndössze 7 rubel.
Lehet, hogy Abalkinnak ebben igaza van, a Szovjetunió katonai
költségvetésének teljes nagyságát mégsem könnyű megítélni. A szovjet
árrendszert ugyanis nem - legalábbis egyelőre nem - a piac törvényei
szabályozzák, a hadsereg költségeit tehát nem lehet abból
kiszámítani, mennyibe kerülnek az általa felhasznált termékek. Ki
tudná például megállapítani és milyen kulcsok alapján, hogy mennyit
fizet a szovjet hadsereg egy szovjet gyártmányú tankért vagy egy
vadászbombázóért, mennyit fizet a hadtáp egy kiló kenyérért.
Maga az a tény, hogy a költségvetést egyáltalán bejelentették, a
glasznoszty izmosodására utal - mondja egy brit katonai szakértő -,
az elárult szám azonban feltehetően korántsem pontos, és nem is
feltétlenül konspriációs okokból. A szakértő szerint a valós összeg
inkább 12, esetleg 14 százalék, vagyis épp a kétszerese annak, amit
az Egyesült Államok áldoz fel nemzeti össztermékéből katonai
célokra.
Ebben még mindig nincs benne az a másfél milliárd rubel,
hivatalos átszámítás szerint 2 milliárd 35 millió dollár, amelyet a
Szovjetunió csak 1986 óta költött az űrkutatásra, holott ennek is
elsősorban katonai célja van. Bizonyítja ezt, hogy az űrhajózás
által ez idő alatt termelt haszon alig több mint félmillió dollár.
(folyt.)
1989. június 2., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|