|
|
|
|
NKK - pénteki összefoglaló (2.rész)
|
A délelőtti ülésen Csingiz Ajtmatov kirgíz író felszólalása váltott ki élénk érdeklődést. Ő több merész javaslattal, észrevétellel hívta fel magára a figyelmet; egyebek között nagyobb nyugati hitelfelvételt szorgalmazott a szovjet gazdaság válságának leküzdésére. Élénk vita bontakozott ki Szaharov akadémikus egy kijelentése kapcsán. A szovjet tudós ugyanis egy kanadai lapnak nyilatkozva azt állította, hogy a szovjet légierő bekerített szovjet csapatokat lövetett, hogy a katonák ne essenek hadifogságba. Az afganisztáni háborút megjárt veteránok rágalomnak és sértésnek nevezték ezt az állítást. A küldöttek többsége ugyancsak felháborodásának adott hangot. Az állítást többek között Ahromejev marsall is cáfolta. Ugyancsak felzúdulást keltett egy ukrán küldöttnek az a vádja, hogy a Baltikumban már rohamosztagokat szerveztek. Ezt az állítást a három köztársaság képviselői egyértelműen visszautasították. A kemény munkahét végén, pénteken délután már fáradni látszottak a küldöttek, de Jurij Karjakin akadémiai küldött felszólalására minden jel szerint még a közömbösebbé váló szemlélők is felfigyeltek. Az ismert publicista azzal lepte meg a hallgatóságot, hogy indítványozta: adják vissza a sztálinizmust először nyíltan bírálni merő, külföldre száműzött humanista író, Szolzsenyicin szovjet állampolgárságát. Hasonló ,,szentségtörésnek,, számított az a javaslata, hogy Lenint, eredeti kívánságának megfelelően, Petrográdban, a mai Leningrádban, családtagjai mellé temessék el. Foglalkozott azzal a veszélyes jelenséggel is, hogy az új első embert is agyondícsérik, s emellett felvetette: el kell dönteni, hogy ki képviseli a hatalmat, a politikai bizottság vagy a kongresszus. (folyt.)
1989. június 2., péntek 20:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|