Rendszerváltás és az MTI

	Londoni Információs Fórum
München, 1989. április 27. (SZER, A mai nap) - A Londoni Információs Fórum ülésén felszólalt Tamás Gáspár Miklós filozófus, a Szabad Demokraták Szövetségének választmányi tagja is, aki a magyar hivatalos delegáció tagjaként vesz részt az értekezleten. A következő telefonjelentésben számol be a tegnapi ülésen elhangzottakról. A sajtószabadság és a kifejezési szabadság követelését nem lehet levenni a napirendről. Én készültem erre a tényre, ami hát persze némi föltűnést jelentett nyilvánvalóan, hogy hát én ugyan tagja vagyok egy magyar hivatalos küldöttségnek, de hát a magam független álláspontját képviselem, és képviselem továbbá az egy államnak és a pártnak el nem kötelezett újságírókat és képviselem a magyar ellenzéket, függetlenül, hogy meglehetősen szokatlan dolog ez egy kelet-európai delegátus részéről, és később beszélgetésekből is kiderült az, hogy az emberek ezt egy fontos eseménynek tartották. Ugyanennél a pontnál megemlítettem azt, meg kellett említenem azt természetesen, hogy a szomszéd országokban nem játszódtak le a magyarországiakhoz hasonló változások, és itt meg kellett említenem Romániát, ahol röviden tudtam csak jellemezni a helyzetet. Azzal jellemeztem, hogy ott még nem is a kifejezés szabadságáért küzdenek az emberek, hanem a hallgatás jogáért, azért a jogért, hogyha már újságírók vagy írók, vagy egyetemi emberek, tudományos kutatók, ne kelljen föltétlenül reggeltől estig Ceausescut dicsérniük nyilvános művekben, hiszen hát ez a föltétele az egyébkénti nyilvános megszólalásnak. Na most ennek a kitételnek a következtében aztán Magyarországot támadták egy hosszú nyilatkozatban. A román küldött szokatlan módon személyes szemrehányásokat intézett hozzám, mondván, hogy a fölszólalásom mutatja, hogy én milyen magasrendű neveltetésben részesültem Romániában és én roppantul hálátlan vagyok, hogy ezt ilyenfajta illegális kritikával viszonzom. Erre nem én válaszoltam viszont, hanem a kanadai küldöttség vezetője, Bayer úr, aki azt mondta, hogy a román küldött félreérti a felszólalásom lényegét. Mint mondta, pont a kritika, az egymás bírálata a célja az ilyen összejöveteleknek. Láthattunk aztán példákat arra, hogy ezt a bírálatot hogyan gyakorolják mindenféle államok. Az amerikai küldöttség egyik vezető tagja, egy emberi jogi és politikai nyomást gyakorló csoportnak a vezetője, egy szamizdatnak a nehézségeit sorolta és a szovjet újságírók problémáit, konkrét adatok alapján mindenféle ideologizálás nélkül. Ezt a másik fél, habár már nem is tudtam melyik a másik fél, mert például nem is tudom én melyik félhez tartozom itt ebben a dologban. A másik diplomáciai küldöttség vezetője egy világnyelven, ez az orosz volt, egy hosszú kirohanást rendezett a Szabad Európa Rádió ellen a szokásos érvekkel, amelyek lényege az volt, hogy a Szabad Európa Rádió nem informál, nem kommentál, hanem lázadást szít és semmi mást nem lát csak a másként gondolkodókat és az ellenzékieket, és így tovább, és hogy milyen egyoldalú a Szabad Európa Rádió, szemben más rádióállomásokkal. Igen népszerűtlen fölszólalás volt, és az egyik küldöttség egyik tagja azt mondta, hogy ez egyoldalúság abból következik, hogy a Szabad Európa Rádiót nem engedik be Csehszlovákiába, sem egy sor más országba. +++ 1989. április 27., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »