|
|
|
|
Interjú Kulcsár Kálmánnal - 2. folyt.
|
- Most itt ez a politikai meg nem egyezés. Felmerült azért itt az a gondolat, hogy esetleg jobb lenne várni ezzel az alkotmánnyal két okból is. Főként azért, mert ez a parlament - valljuk be - nem igazán demokratikus választások alapján alakult meg 1985-ben a -83-as választójogi törvény alapján. Ez a parlament semmiképpen sem tükrözi a mai magyar társadalmat. Továbbá, ennek a parlamentnek a tagjai háromnegyed részben párttagok, tehát nyugodtan mondhatom azt, hogy ez a parlament nem a társadalom parlamentje, hanem az MSZMP parlamentje. Éppen ezért egy ilyen hitelét veszített parlament csak hiteltelen jogszabályokat alkothat. Ez az egyik szempont. A másik szempont ugyanakkor az, hogy Magyarországon a politikai változások lényegében nem olyan régen kezdődtek. Nem lenne-e jobb időt adni, kifutást engedni ezeknek a folyamatoknak és aztán megalkotni azt az alkotmányt, amely lehetőleg hosszú évtizedekre megteremtené Magyarországon az alkotmányt, valódi alkotmányos rendet? - Igen, hát ezeket az érveket sokszor hallom. Az elsővel nem szeretnék sokáig foglalkozni, az politikai kérdés. Jogi probléma ebből annyi, hogy ez a parlament határozta el az alkotmányozást, és minthogy a magyar közjogi gondolkodástól - nem kisebb ember mondta ezt, mint Bibó István - idegen az alkotmányozó nemzetgyűlés fogalma. Ezért én azt gondolom, hogy jogilag nem lehet támadni azt az álláspontot, hogy a parlament, ha úgy kívánja, akkor fejezze is be ezt alkotmányozást, de mondom ez jogi probléma és most e pillanatban nyilvánvalóan nem ez, hanem a politikai kérdések kerülnek előtérbe. Na mármost, ha így van, akkor azt mondanám, hogy átmeneti időszakban készült - az én ismereteim szerint - minden alkotmány. (folyt.)
1989. június 1., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|