|
|
|
|
Tamás Gáspár Miklós az MSZMP jövőjéről - 1. folyt.
|
Ugyanakkor azonban ez a fordulat valami másra is jó lehet. Természetesen arra, hogy a kommunista párt - átmázolva homlokzatát - megmaradjon a hatalom birtokában. Én nem mondom azt, hogy ezzel az átmázolással a párt nem vállal hatalmas kockázatokat. Vállalja annak a kockázatát, hogy likvidátorként - ahogy a kommunista pártokban mondani szokás - megszünteti önmagát és ezzel kiváltja a többi Varsói Szerződés tagállam és általában a világ kommunista pártjainak neheztelését, amely megnehezíti a helyzetét. Továbbá kockáztat, mert a kommunista pártnak azon a módon, ahogyan eddig uralkodott, ha megváltoztatja a külszínét, s az ideológiáját, nem lehetne többé uralkodnia. Szokás manapság a kommunisták eszmevesztésével kapcsolatban megfeledkezni arról, hogy a kommunista uralomnak továbbra is - még ma is, még ebben a szétvert állapotban is - fontos eleme a világnézet. Nincs más érv, amellyel az egypárt uralma igazolható lenne, mint maga a bolsevik ideológia, a lenini ideológia. Ha a lenini ideológia megszűnik vezetni a pártot, akkor a párt valóban szétbomlik alkotó elemeire és látható része, a politikai mozgalom, csak egyik szereplője lesz a sokszereplős magyar politikának. Igenám, de a kommunista párt nemcsak egy politikai mozgalom, hanem egy szociális elit, állam, adminisztráció, gazdasági hatalom és egy csomó minden még. Ha most egy törpe politikai mozgalom - mint homlokzat - elfödi a fennálló korporatív etatisztikus berendezkedést, akkor én azt hiszem, hogy a pártnak, mint mozgalomnak - a kommunista pártnak, mint pártnak - az összefüggése a mögötte lévő hatalmi bázissal elhomályosul, politikai eszközökkel nem tartható fenn ennek az apparátusnak a hatalma, tehát egy út már megint kinyílik a diktatúra felé. (folyt.)
1989. május 31., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|