|
|
 |
|
 |
Bush javaslata: a színe és a visszája (1.)
|
1989. május 30. (MTI-Press) - George Bush nem hajhássza a népszerűséget - erről maga nyilatkozott beiktatása óta adott első interjújában négy nyugat-európai lapnak -, mégis megelégelte, hogy Mihail Gorbacsov sorozatos leszerelési indítványaival magával ragadja a nyugati közvéleményt.
A NATO jubileumi csúcsértekzeletén önmaga által "forradalminak"
nevezett javaslatokkal rukkolt ki az amerikai elnök, és hangoztatta,
hogy megvalósulásuk esetén ezek "átrajzolják Európa katonai
térképét".
Nem érdemes feszegetni, vajon melyik fél kezdeményezett és
melyik az, amelyik ,,válaszol,,. Az mindenestere egyértelmű, hogy
ezúttal a NATO nem tért ki, nem hallgatta el a Varsói Szerződés
leszerelési elgondolásait, hanem konkrét lépést tett azzal a nem is
titkolt szándékkal, hogy magához ragadja a kezdeményezést.
Az még a jövő zenéje, hogy a nyugati szövetségi rendszer
hosszabb távon is folytatja-e a leszerelési kérdések aktív
kezelését. Az amerikai elnök, aki öt hónapon át hallgatásba
burkolózott, első fegyverzetkorlátozással foglalkozó
megnyilatkozásával minden esetre pozitív megközelítésről tett
tanúbizonyságot.
Bush javaslatai már önmagában is nagy szolgálatot tettek a
nyugati szövetségi rendszernek azzal, hogy háttérbe szorították a
harcászati (500 kilométernél rövidebb hatótávolságú)
atomfegyverekkel kapcsolatos véleménykülönségeket, noha előzőleg
sokan - nem alaptalanul - tartottak attól, hogy ez fogja
beárnyékolni jubileumi csúcsértekzelet menetét.
Abból, hogy az amerikai elnök maga is hat hónapon, de legkésőbb
egy éven belül reálisnak ítéli a megállapodás létrejöttét a
hagyományos haderők és fegyverezet európai csökkentéséről márciusban
kezdett bécsi tárgyalásokon, okkal remélhető: nem fog megismétlődni
a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásokon másfél évtizedig
húzódó ,,számháború,, ,amely zsákutcába juttatta a megbeszéléseket.
(folyt.)
1989. május 30., kedd 14:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|