|
|
 |
|
 |
Osztrák belpolitika jelentés (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1989. május 3. szerda (MTI-tud.) - Ausztria síkraszáll az európai rövidtávú atomrakéták teljes leszereléséről folytatandó szovjet-amerikai tárgyalásokért és üdvözöl minden olyan ellenőrizhető leszerelési megállapodást, amely a földrész fegyverzetét a lehető legalacsonyabb és legkiegyensúlyozottabb szinten tartja. Ezt Alois Mock osztrák külügyminiezter jelentette ki szerdán Bécsben tartott sajtóértekezletén, utalva a rövidtávú nukleáris rakétákról a NATO-n belül folyó vitákra.
A sajtóértekezletet Mock abból az alkalomból tartotta, hogy
nyilvánosságra hozták az osztrák külügyminisztérium hagyományos évi
jelentését. Ennek egy terjedelmes kötetet megtöltő anyaga ismerteti
az osztrák külpolitka törekvéseit, eredményeit, és osztrák
szemszögből körképet ad a nemzetközi élet tavalyi fejleményeiről,
főbb mozzanatairól és irányzatairól is.
A jelentés első fejezete a szomszédos államokkal való viszony
alakulását összegezi, és Magyarországról szólva megállapítja, hogy
Ausztriának vele fenntartott kapcsolatai az eltelt évben tovább
mélyültek. Mint mondja, ezt segítették a kötötlen és mind gyakoribb
tárgyalasok, a feleknek az a egyre határozottabb készsége, hogy
gyakorlatias megoldásokat találjanak a közös ügyekben. A vezető
politikusok tavalyi látogatásai közül kiemeli Alois Mock budapesti
és Grósz Károly bécsi útját, a kapcsolatfejlesztés eredményei közül
pedig a magyar állampolgárok világútlevelének bevezetését, amelynek
révén az Ausztriába utazó magyarok száma többszörösére nőtt.
Alois Mock a sajtóértekezleten a jelentés szövegét kiegészítve a
Kelet-Európában - elsősorban a Szovjetunióban, Magyarországon és
Lengyelországban - zajló változásokat történelmi fontosságúaknak
minősítette, hangoztatva, hogy ezek lehetővé teszik Európában mind a
két- mind a sokoldalú nemzetközi kapcsolatok fejlődésének
gyorsítását. Az osztrák-magyar műszaki határzár felszámolásáról úgy
nyilatkozott, hogy ez erősíti a két ország különleges viszonyát, s
eltünteti Európa megosztottságának és egyes népei szabadságtól való
megfosztottságának ezt a sok évtizedes jelképét. (folyt.)
1989. május 3., szerda 18:28
|
Vissza »
|
|
Osztrák külpolitika (2. rész)
|
Az osztrák külügyi jelentés külön fejezetben foglalkozik a
tervezett bécs-budapesti Világkiállítással. Ez elmondja, hogy a
közös történelmi múlt szálaival egymáshoz közeledő Magyarország és
Ausztria a második világháború után a két világrendszer elválasztó
vonalának más-más oldalára került, de hosszú ideje igyekeznek példás
jó viszonyukkal hídakat építeni e vonalak fölött, s tervezett közös
világkiállításuk a további ilyen hídépítés eszköze lehet. Az okmány
ismerteti a két ország eddigi előkészületeit, és jóknak minősíti az
1995-ös Expo együttes rendezési jogának elnyerési esélyeit.
A nemzetközi politikát áttekintő részében a jelentés a romániai
helyzettel is foglalkozik többek között megállapítja, hogy
Romániában - Ceausescu államfő és pártvezető akaratának megfelelően
- nem változik a politika, s ,,a szocializmustoz vezető saját út,,
tételére hivatkozva szükségtelennek tartják mind a politikai, mind a
gazdasági reformokat. Az, hogy a ,,szisztematizálási politika,,
keretében előirányozták a falvak ezreinek felszámolását - ennek a
magyar, a szerb és a német nyelvű kisebbséget sújtó minden
következményével együtt, heves nemzetközi tiltakozásra vezetett és
nagy aggodalmakat keltett az osztrák lakosság körében is - mondja az
okmány, majd emlékeztet arra, hogy mindezek nyomán az osztrák
parlament tavaly októberben egyhangú határozattal emelte fel szavát
a román vezetés tervei ellen.
A sajtóértekezleten Alois Mock a külügyi jelentésnek Ausztria és
a Közös Piac viszonyáról szóló részét ismertetve ismételten állást
foglalt amellett, hogy országa lépjen be az EGK-ba. Kifejtette, hogy
mielőbb ki kell alakítani ez ügyben az egységes osztrák álláspontot,
amelyet a leendő belépési tárgyalásokon ,,keményen és
következetesen,, lehet majd képviselni. A miniszter hangoztatta
annak szükségességét, hogy az osztrák belépési kérelem elküldése
előtt a kormánynak ne csak a parlament véleményét kérje ki, hanem
széles körben tájékoztassa a lakosságot is az EGK-hoz való
csatlakozás legfontosabb gyakorlati összefüggéseiről. +++
1989. május 3., szerda 18:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|