|
|
|
|
Európai Közösség, Kelet-Európa, Románia (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. április 25. kedd (MTI-tud.) - Széles körű visszhangja volt a közösség tagállamainak sajtójában az európai közösség miniszteri tanácsa által Kelet-Európával és Romániával kapcsolatban kidolgozott hétfői állásfoglalásnak.
Brüsszelben a Le Soir címében azt emeli ki, hogy a közösség támogatni fogja a peresztrojkát a gazdasági egyezmények révén. A lap értékelése szerint megszületett a közösség első koherens állásfoglalása a Kelettel kapcsolatban. Ebben fontos szerepet játszott a belga diplomácia, Tindemans külügyminiszter tavaly július óta sürgette a közösségi fórumokon, hogy az EGK és a KGST közös nyilatkozata nyomán a tizenkettek hangolják össze a szocialista országokkal kapcsolatos politikájukat. A miniszterek azonnal alkalmazták a közös elveket, amikor Romániával, az emberi jogok semmibe vétele miatt felfüggesztették az új egyezményről kötött tárgyalásokat, Lengyelországgal kapcsolatban pedig jelezték, hogy olyan széles körű lehetőségeket kívánnak számára biztosítani a most kidolgozás alatt álló egyezményben, mint aminőket a Magyarországgal kötött megállapodás tartalmaz. A La Libre Belgique a Románia ellen hozott szankciót emeli ki, és idézi a Népszabadságból Péter János nyilatkozatát a Corneliu Manescut fenyegető életveszélyről. A lap felteszi a kérdést, lesz-e hatása az EGK által gyakorolt nyomásnak. Ceausescu nem szokta figyelembe venni a nemzetközi felháborodást belpolitikai intézkedéseinél. Mivel Románia idén befejezi adósságainak visszafizetését, ez - állampolgárainak még nagyobb nyomorúságára - megóvja az EGK vele szemben hozott késői intézkedésének hatásától, vélekedik a keresztény napilap. A brit sajtóban a ,,furkósbot és mézesmadzag,, kifejezés tűnik fel a leggyakrabban. A The Guardian címben, a The Financial Times a szövegben alkalmazza a közösség politikájának jellemzésére. A The Guardian szerint a közösség célja ösztönözni a demokrácia irányába tartó mozgást Kelet-Európában és elősegíteni az Európa két része közötti szorosabb kapcsolatokat. Ugyanakkor a közösség befagyasztotta kapcsolatait Romániával, egyértelműen jelezve, hogy helyteleníti azt, ami az emberi jogok tekintetében történik ebben az országban. A lengyelországi politikai megegyezés nyomán viszont a miniszterek azt mondták, készek nagyobb lehetőségeket biztosítani a lengyel export számára a közösségben. (folyt.)
1989. április 25., kedd 00:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Financial Times azt írja, hogy az Egyesült Királyság, akárcsak
|
A Financial Times azt írja, hogy az Egyesült Királyság, akárcsak Franciaország, az utóbbi időben támogatja azt a gondolatot, hogy a közösség folytasson aktívabb politikát Kelet-Európa irányában. Anglia például azt javasolta, hogy a közösség országaiban lengyel menedzsereket képezzenek ki. A párizsi Les Echos utal arra, hogy Frans Andriessen Luxembourgban tovább ment korábbi nyilatkozatainál, amelyekben csak a tárgyalások felfüggesztéséről volt szó Romániával kapcsolatban, és jelezte, hogy a közösség újabb lépéseket vehet fontolóra, ha az emberi jogok biztosítása terén Romániában tovább romlik a helyzet. A La Tribune azt emeli ki, hogy a Szovjetunióval kötendő megállapodás túllép majd a pusztán kereskedelmi témákon, a tizenkettek május 22-én olyan tárgyalási meghatalmazásról döntenek majd, amely például a közösségi cégek szovjetunióbeli működését is érinti majd, annak elősegítésére irányul. A milánói Corriere Della Sera úgy vélekedik, hogy a közösség a kelet-európai országok, különösen Lengyelország támogatásával elő kívánja segíteni gazdasági talpraállásukat. Ez a lap szerint a Szovjetunió irányában érvényesülő nagyobb önállóságnak is feltétele. A miniszterek azonban egyetértettek abban is, hogy gazdasági támogatás nem illeti meg a liberlizálást elutasító országokat, s ezzel magyarázható, hogy Románia nem részesülhet a többi kelet-európai országnak nyújtott kedvező bánásmódban. A közösség egyoldalú elitélését váltotta ki a kisebbségek, elsősorban a magyarok kényszer-áttelepítése, a falvak lerombolása, a különvélemény elnyomása, ami Ceausescu politikáját jellemzi, írja a lap tudósítója. +++
1989. április 25., kedd 00:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|