Rendszerváltás és az MTI

	A VSZ javalata
A VSZ javaslata SZER --------------- München, 1989. május 26. Kezdődik a nap - Bécsi tudósítónk, Hanák Tibor ismerteti a Varsói Szerződés tagállamainak az osztrák fővárosban zajló csapatcsökkentési tárgyalásokon elhangzott új javaslatait. - Megtört a csönd a hagyományos fegyvernemek problémájával foglalkozó bécsi leszerelési értekezleten. A márciusban megnyílt, voltaképpen kettős konferencián jó ideig derűlátás uralkodott. Az egyik értekezlet a bizalomkeltő intézkedések kérdésével foglalkozik, és ezen mind a 35, a helsinki folyamatban részt vevő állam küldöttsége jelen van. A másik konferenciát a két katonai tömb, a NATO és a Varsói Szerződés delegációja alkotják, melyen a voltaképpeni leszerelési kérdésekről folyik a szó. Ezen az utóbbin tört meg a csönd a keleti fél által előterjesztett javaslattal. Hogy ez épp most történt meg, hogy a Varsói Szerződés állt elő indítvánnyal, egyáltalán nem véletlen. Először is azért nem lehetett várni korábban a konkrét lépéseket, mert eleve úgy tervezték az értekezlet lefolyását, hogy az első szakaszban csak meghallgatják a különböző államok álláspontját és elképzeléseit. Ez az ismerkedő fázis láthatólag véget ért. A keleti javaslat előterjesztésének másik indoklása azonban már a világpolitika jelenlegi állásával függ össze. Ismeretes, hogy hetek óta folyik a rövid hatótávolságú rakétafegyverek vitája nemcsak Moszkva és Washington, de Washington és Bonn között is. (folyt.) 1989. május 26., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A VSZ javaslata - 1. folyt.
Öt európai állam és Washington sem kívánja áruba bocsátani rakétaállományát, illetőleg annak modernizálását mindaddig, míg a Szovjetunió és a kommunista államok fölényben vannak a hagyományos fegyverek terén. Hogy ezt az álláspontot kikezdhetővé tegye, megingassa Moszkva, az utóbbi hetekben, hónapokban látványos csapatkivonásokat határozott el. Ennek során vonultak ki a szovjet haderők egyes részlegei Magyarországról is. A hadosztályok visszarendelését propagandisztikusan jól kihasználta Moszkva, aláhúzta, hogy mindezt önként és egyoldalúan hajtja végre, csak még azt nem tette hozzá, hogy ezzel akarja megbontani a NATO egységét a taktikai rakétakilövésben, vagyis úgy próbálja feltűntetni a katonai helyzetet, hogy nincs is szükség a nyugati rakétákra, hiszen a kommunista államokban állandóan csökken a szovjet katonák száma. Ez a taktika azonban csak részben vált be. Washingtont nem tudták megszédíteni. Az amerikai politika várakozó álláspontra helyezkedett és a bécsi konferenciákra utalt, ha a szovjet a tárgyalások során hajlandó engedményekre, a páncélos és egyéb katonai fölényét a kívánt mértékben leépíti, akkor lehet szó eszmecseréről a taktikai atomfegyverek terén. Ezért született meg a bécsi haderőcsökkentési értekezleten az első keleti javaslat. A Szovjetunió megnevezte a katonai állományok felső határát. Eszerint a keleti és a nyugati szövetség nem tarthat több katonát Európában, mint egyenként 350 ezer embert, 4500 páncélost, 350 harcit és így tovább. Csehszlovákia küldöttsége ezt azzal egészítette ki, hogy egy államnak ne legyen nagyobb katonai állománya, mint az összeurópai hadseregek 35-40 százaléka. (folyt.) 1989. május 26., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A VSZ javaslata - 2. folyt.
A nyugati tárgyalófelek ebben a javaslatban közeledést látnak a nyugati elképzelésekhez, de azt sem hallgatják el, hogy a NATO szerint a katonai felső határnak alacsonyabbnak kellene lennie, s rámutatnak arra, hogy a kommunista államoknak jóval erőteljesebb leszerelést, csapatok kivonását kell végrehajtaniok ahhoz, hogy egyensúlyos helyzet álljon elő. +++ 1989. május 26., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »