|
|
|
|
- Antall-Gorbacsov találkozó - 1. folyt.
|
Ám Párizs mégsem növelte a feszültséget, az atlanti klíma talán inkább enyhítette - így számolt be a találkozóról láthatóan derűsen érkező Antall József állítván, hogy a beszélgetés alatt Gorbacsov is jókedvében volt.
A hangulatjelzésen túl persze a beszámolónak a tartalmi része a fontosabb, mely mintha az elsőnek igazolása is volna. Antall József elmondása szerint tehát 4 főbb kérdésre került sor a szovjet rezidencián.
Az egyik, egy korábban már magyar részről felvetett és most Mihail Gorbacsov által is elfogadott javaslat egy új, kétoldali megállapodást, új szovjet-magyar államszerződést illetően. A két fél úgy gondolja: a szovjet-magyar kapcsolatok eddig sem voltak különösebben rosszak, de most eljött az ideje új alapokra helyezni őket, és ennek feltételeit, módozatait majd az illetékes külügyminiszterek dolgozzák ki.
A másik nagy kérdés a Varsói Szerződés sorsa volt. Papíron kényes kérdés, hiszen ismeretes a magyar kormány fennen hirdetett álláspontja: a varsói paktumra katonai szempontból semmi szükség, sőt a magyarok politikai szempontból sem látják sok értelmét, s elhatározott szándékuk, hogyha a feloszlatásról nem születik addig testületi döntés, Magyarország 1991 végén, legkésőbb 1992 tavaszán kilép a szerződésből.
Olybá tűnik, Mihail Gorbacsovot nem rázta meg különösebben a bejelentés, és ha részletes véleményét későbbi időpontra tartogatja is, annyit már most mondhatott: a varsói paktumot illetően Moszkva az át- és újragondolás állapotában leledzik.
Kissé alkérdés lehetett a harmadik: 1956 méltányos megítélésére nagy szovjet tévedés beismerésére. Mihail Gorbacsov erre azt mondta, a Szovjetunió már két évvel ezelőtt tett kísérletet eme tragikus történelmi esemény újraértékelésére, melyet lehet még tovább fogalmazni. A szótérthetőségének nyilván módozata volt, hogy mindkét fél inkább történelmi, mint politikai tényként igyekszik ma 1956-ot megítélni. Ezért is lehetett Antall József bölcs, pietásos gesztusa, hogy a Magyarországon elesett szovjet katonákat is hősi halottaknak tekinti. (folyt.)
1990. november 21., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|