|
|
|
|
Kooszorúzások az aradi vértanúk napján (2.rész)
|
Gyulán a negyvennyolcas honvédtiszti emlékműnél az aradi vértanúk emlékére megtartott koszorúzási ünnepségen Für Lajos honvédelmi miniszter mondott beszédet. Felidézte a honvédtábornokok Arad előtti két gyulai napját, amelynek drámaiságát oly nagy erővel adta vissza Száraz György A nagyszerű halál című, a gyulai vár színpadán az 1970-es években bemutatott művében. E két gyulai naphoz hasonlóan ötszáz éve él félelmek és remények közt hánykódva a magyarság, s csak átmenetileg tudott egyik érzés a másikon felülemelkedni.
A tizenhárom aradi vértanú úgy él a népben, mintha egyetlen gránittömbből faragták volna őket - mondotta a miniszter. Az Aradon 141 éve kivégzettek különböző társadalmi rétegekből s más-más nemzetből származtak, ám amikor kellett, tudták, miként kell együtt vállalni sorsukat. Ha azt akarjuk, hogy talpra álljon az ország, e tanításról nem feledkezhetünk meg. Mártírjaink áldozatvállalásának példája sem a magyarságtól, sem a Kárpát-medence más népeitől nem vehető el. Az aradiak vértanúsága az egész nemzeti közgondolkodásnak a része, s az is marad, míg magyarok élnek a kárpát-medencében - fejezte be emlékbeszédét Für Lajos.
X X X
Az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak állított emlékművet Dunaújváros. Palotás József helyi szobrászművész alkotását szombaton, az aradi vértanúk napján avatták fel a település régi városrészében a polgárok, a város vezetői, valamint a parlamenti pártok helyi képviselőinek jelenlétében. Az emlékmű létrehozása a település lakóinak összefogása eredményeként vált lehetővé; a költségekhez hozzájárult a Dunapentele Baráti Kör, valamint a városban lévő szervezetek, intézmények, vállalatok nagy része. (MTI)
1990. október 6., szombat 19:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|