|
|
|
|
A német CDU-k egyesülési kongresszusa - előzetes (1.rész)
|
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósitója jelenti:
Bonn, 1990. szeptember 30. vasárnap (MTI-tud.) - A
Kereszténydemokra Unió (CDU) 45 éves történetének legnagyobb
kongresszusaként tartják számon a CDU köreiben a hétfőn Hamburgban
kezdődő kettős pártkongresszust: a nyugatnémet CDU néhány órás
utolsó, harmincnyolcadik kongresszusát és a fénypontot, a nyugat- és
a keletnémet kereszténydemokrata unió egyesülési kongresszusát. A
meghívott vendégek között van Antall József miniszterelnök, a Magyar
Demokrata Fórum elnöke is.
A két keresztény párt egyesülési processzusát a keletnémet CDU tartományi szervezeteinek belépési nyilatkozatai vezetik majd be. Az ezer küldött - 750-en Nyugatról, 250-en Keletről - megválasztja az össznémet CDU vezetőségét, elnökévé minden bizonnyal Helmut Kohl kancellárt, egyedüli helyettesévé pedig Lothar de Maiziere-t, a keleti CDU elnökét, a megszűnő NDK kormányfőjét. A CDU tíz pontból álló egyesülési manifesztumot is el akar fogadni, előzőleg pedig a nyugatnémet CDU, még a harmincnyolcadik kongresszuson, ki akarja dolgozni az alapszabályzatnak egy olyan interpretációját, amely biztosítaná, hogy a volt keletnémet állambiztonsági minisztérium emberei ne lehessenek az egyesült párt tagjai.
Pár nappal a hamburgi rendezvény előtt a keletnémet parlamentben - mások mellett - öt CDU-képviselőt gyanúsítottak meg azzal, hogy valamilyen formában együttműködött az állambiztonsági szervekkel. A keleti CDU közvetlenül 1945 után a szovjet hatóságok eszközévé degradálódott, az NDK fennállásának idején pedig az NSZEP úgynevezett szövetséges pártjai közé tartozott.
Bonnban azonban nem csupán ezért tagadják, hogy a taglétszámok egyszerű összevonásáról lenne szó - a taglétszám egyébként a keletiekkel együtt túllépi majd a 800 ezret. A keletiek némileg át is kívánják formálni az egyesült párt arculatát. A keleti CDU szervezeteiből számosan erősíteni szeretnék a szociális és az ökológiai hangsúlyokat az unió programjában, valamint, nem utolsósorban a keresztény jelzőből fakadóan, az etikai elkötelezettséget. (folyt.)
1990. szeptember 30., vasárnap 09:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|