|
|
|
|
A Történelmi Igazságtétel Bizottság közgyűlése (1. rész)
|
1989. szeptember 11., hétfő - Nemzeti ünnep avagy történelmi emléknap legyen-e október 23-a, s az előkészítésben milyen szerepe legyen a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak; intézetté alakul a bizottság történelmi szekciója; közadakozásból remélik megvalósítani az emlékművet; rendkívüli erőfeszítéseket igényel a poltikai, erkölcsi és jogi rehabilitáció - erről tárgyalt egyebek között a Történelmi Igazságtétel Bizottság közgyűlése, amelyet hétfőn a Budai Vigadóban tartottak meg.
A közgyűlés nagyon röviden foglalkozott a történelmi szekció munkájáról, valamint az emlékműpályázatról szóló beszámolóval. Lényegében vita nélkül tudomásul vették a résztvevők, hogy a történelmi szekció dokumentációs és kutató intézetté alakul át, magának a szekciónak, a Magyarországon is működő Oral History archívumának, valamint az Országos Széchényi Könyvtár két részlegének bázisára építve. Az intézetet - az eredeti tervtől eltérően, amely szerint Nagy Imre nevét viselte volna - az 1956-os forradalomról nevezik el; tevékenységét külföldi, illetve külföldön élő magyar szakemberekből alakuló kuratórium irányítja. Az ,56-os mártírok emlékművére kiírt pályázatra eddig 110 magyar és külföldi képzőművész jelentkezett. Az október 17-ig benyújtott pályaműveket 10 tagú, független zsüri bírálja majd el Mészöly Miklós vezetésével. Az emékmű-terveket október 23. és november 4. között kiállításon mutatják be a Budapest Galériában. A zsüri által elfogadott pályamű elkészítésének anyagi feltételeit közadakozásból remélik megteremteni. A TIB megalakulása óta végzett munkáról Vásárhelyi Miklós elnök számolt be. Mondandója végén váratlan vitát váltott ki az a kijelentése, hogy a TIB visszautasít minden olyan pártkezdeményezést, amely nem az ország ünnepeként kíván megemlékezni október 23-áról. (Ismeretes, hogy október 23-a megünneplésével kapcsolatban már több felhívás, illetve nyilatkozat látott napvilágot. Ezek között volt olyan javaslat, hogy nyilváníttassék történelmi emléknappá, mások úgy vélték, legyen piros betűs nemzeti ünnep, munkaszüneti nap.) (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 21:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|