|
|
|
|
A II/3. számú harmadik oldali szakértői albizottság állásfoglalása az átalakulási törvényről (1. rész) (OS)
|
1989. augusztus 4., péntek - A háromoldalú egyeztető tárgyalások II/3. számú harmadik oldali szakértői albizottságának egyhangú állásfoglalása szerint az átalakulási törvény a tulajdonviszonyok változásának irányát és sebességét alapvetően meghatározza, változatlan végrehajtás esetén olyan kész helyzet elé állítja a tulajdonreform elvi és elméleti kérdéseivel foglalkozó bizottságokat, hogy munkájuk rövid időn belül értelmetlenné válik. Az átalakulási törvény előkészítése ellentétben áll a jogalkotásról szóló törvényi elvekkel: a kormány valódi társadalmi vita lefolytatása nélkül terjesztett a parlament elé az állampolgárok legszélesebb rétegeit lényegesen érintő javaslatot. Beterjesztése továbbá ellentétes a sarkalatos törvények meghozatalának felfüggesztésére vonatkozó háromoldalú megállapodással. Tartalmát tekintve a törvény - technikai normáknak álcázva intézkedik a tulajdonosok rendszeréről, - tisztázatlan tulajdonosi érdekeltségű tulajdonosokat, vagyonkezelő társaságokat hoz létre, - az állami vállalatok kereszttulajdonlásának tág teret biztosít, ezzel határozottan diszpreferálja a különböző közösségi tulajdonformák (városi, községi, közalapítványi, önigazgatási stb.) kialakulását, - a már érvényben lévő vállalati, társasági törvény alapján lehetővé válik, hogy szűk közösségek az állami tulajdon tulajdonosává váljanak ellenérték vagy teljesítmény megkövetelése nélkül, - hiányzik a törvény működésének elvi és gyakorlati előfeltételét jelentő reális és stabil vagyonértékelési mód, valamint az állami vagyonalap szervezetének és működésének kidolgozása, - részben a vagyonértékelés megbízható szabályainak, részben pedig a reális értékeléshez fűződő tulajdonosi érdeknek a hiánya miatt közvetlen és súlyos veszély áll fenn az állami tulajdon belső és külföldi magántőke részére történő áron aluli kiárusításának, a veszélyt fokozza, hogy a törvény ezt a kiárusítást a nyilvánosság teljes kizárásával teszi lehetővé, - a törvényben rejlő igazságtalanságok miatt várható társadalmi felháborodás alkalmas arra, hogy robbanásig fokozza a tulajdonreformmal szükségszerűen együttjáró szociális feszültségeket, (folyt.köv.)
1989. augusztus 4., péntek 17:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|