|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. június 22., csütörtök - Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága - az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint az úgynevezett harmadik oldal delegációjának szerdai plenáris ülését követően - azt javasolja a kormánynak, hogy ne terjessze a Parlament elé a vitatott törvénytervezeteket, a képviselők csak a politikai megegyezés eredményének ismeretében tárgyalják majd meg azokat a sarkalatos törvényjavaslatokat, amelyeket eredetileg a június 27-én kezdődő ülésszak napirendjére tűztek. A bizottság annak ellenére döntött így, hogy Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes a törvényjavaslatok vitájának folytatását indítványozta, mondván: bárhogyan alakulnak is a tárgyalások, a testületi állásfoglalás tapasztalatait - nagy valószínűséggel rövid időn belül - hasznosítani tudják.
A bizottság - szerdán megkezdett munkáját - e döntést követően a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta. László Jenő igazságügyminiszter-helyettes szóbeli kiegészítőjében utalt arra, hogy sem a Büntető Törvénykönyvről szóló 1987. évi III. törvény, sem pedig a BTK más, kisebb jelentőségű módosításai nem érintették az állam elleni, illetve a politikai jellegű bűncselekményekre vontakozó rendelkezéseket. A társadalmi-politikai átalakulás, a jogállami garanciák következetes megteremtésének igénye miatt szükségessé vált az állam elleni bűncselekmények szabályozásának felülvizsgálata. A mostani javaslat azokat a módosításokat ajánlja, amelyek a jogállamiság teljes megteremtése, a demokratikus kibonatkozás érdekében nélkülözhetetlenek. A tervezet hatályon kívül helyezi a közveszélyes munkakerülés vétségére, valamint a szabálysértésekről szóló törvényben foglalt, a közveszélyes munkakerülés szabálysértésére vonatkozó rendelkezéseket. A munkanélküliség fennállása esetén ugyanis a munkakerülő életmód szankcionálása nem megfelelő eszköz a bűnözés növekedésének fékezésére, csupán a társadalom perifériájára került emberek elleni kényszerítő fellépés fokozására ad lehetőséget. A javaslat jogellenes hatalomátvétel elnevezéssel új bűncselekményt iktat a BTK-ba. Az alkotmányos rend megváltoztatását célzó magatartást a köznyelv puccsnak nevezi. (folyt. köv.)
1989. június 22., csütörtök 18:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (2. rész)
|
A vitában felszólaló képviselők több módosító, szövegpontosító javaslatot tettek. A bizottság egyetértett Horváth Jenő budapesti képviselő javaslatával, amelyet a közösség elleni izgatásról szóló paragrafushoz tett. A képviselő indítványozta annak a súlyosabb büntetést kilátásba helyező pontnak az elhagyását, amely két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná azt a személyt, aki nagy nyilvánosság előtt a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje ellen gyűlöletre uszít. A testület tagjai állást foglaltak amellett is, hogy a törvény hatályba lépésekor a katonai szolgálat megtagadásának büntette miatt elítéltek büntetésük további végrehajtása és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól kegyelemből mentesüljenek. Novák Béla (Pest megye) a BTK gazdasági fejezetének parlamenti tárgyalását is javasolta, mert megítélése szerint az üzérkedés bűncselekményének hatályban tartására nincs szükség, az még napjainkban is gazdasági koncepciós pereket eredményez. A bizottság a képviselő önálló indítványát támogatva azt kérte az Igazságügyi Minisztérium képviselőjétől, hogy a tárca e kérdésben még az idén terjessze a parlament elé a piaci mechanizmus érvényesülését gátló paragrafus módosítását. A bizottság ezután a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter írásban benyújtott tájékoztatóját vitatta meg, amely közölte: a földről szóló törvényhez kapcsolódó minisztertanácsi rendelet kimunkálása során kiderült, hogy két paragrafus végrehajtása nem kívánatos következményekhez vezetne, s ezért javasolta, hogy azokat az Országgyűlés következő ülésszakán módosítsa. Tallóssy Frigyes budapesti képviselő, aki az elmúlt ülésszakon a társadalmi szervezetek kezelésében lévő ingatlanok jelképes összegű átengedését kívánta korlátoztatni, a minisztertől azt a választ kapta, hogy a társadalmi szervezet a kezelésében lévő állami ingatlan tulajdonjogát nem ruházhatja át a jövőben. A kezelői vagy használati jogokat más jogosultak, vagy az elhelyező hatóság részére a helyiséggazdálkodásra vonatkozó szabályok szerint engedheti át. A képviselő a levéllel nem mindenben értett egyet, s javasolta, hogy a tervezett módosításokat ne vigyék az ülésszak elé. (folyt.köv.)
1989. június 22., csütörtök 18:42
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (3. rész)
|
A felszólalást követően e kérdésekről speciális szakismereteket kívánó vita bontakozott ki, amelynek végén a bizottság - tekintettel arra, hogy a törvény július 1-jén már életbe lépne - a legközelebbi ülésszakon sürgősségi tárgyalást kér az illetékes szakbizottság, illetve a terv- és költségvetési bizottság tagjaival egyetértésben. A bizottság ezután a Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének végrehajtásáról tárgyalt. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár szóbeli kiegészítőjében kiemelte, hogy a tárca helyzete nemhogy javult volna, inkább romlott. Ez évi igényüket kényszerűen a minimumra csökkentették, s költségvetésük csupán a további működés alapvető feltételeihez elegendő. A vitában szót kérő képviselők a jelentés elutasítása mellett érveltek, s úgy vélekedtek, hogy ez kellő figyelmeztetés lehet a kormány számára. Tallóssy Frigyes szerint a költségvetési ,,tükör,, el nem fogadása értelmetlen lenne, hiszen azon javítani ezzel már nem lehet. A képviselők végül is, minden rosszallásukat félretéve, úgy határoztak, hogy támogatják a jelentést. Az államháztartási reform koncepciójáról, az adóreform működésének tapasztalatairól Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár szólt röviden. A vita jószerivel még ki sem bontakozott, amikor Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar), ismerve a politikai egyeztető tárgyalás eredményét - kérdésesnek vélte, hogy ezeket az előterjesztéseket egyáltalán napirendre tűzze-e a parlament. Filló Pál (Budapest) ezzel összefüggésben javasolta: a háromoldalú tárgyalások résztvevőinek mihamarabb megállapodásra kellene jutniuk abban, hogy a parlament milyen témákban, és azokról milyen rangsorban tárgyaljon a közeljövőben. Horváth Jenő szerint mihamarabb el kell dönteni, hogy mi a jelenlegi parlament szerepe, és meddig működjék. A képviselők nyílt és egyenes választ várnak a kormánytól, mert csak így határozhatják meg a további cselekvésük irányát. Olyan tájékoztatásra van szükségük, amely nem dezinformatív, csak az ilyen információk birtokában dönthetnek felelősségteljesen. Az előterjesztéseket - vélhetően e felszólalások hatására - a bizottság érdemben nem vitatta meg, s mivel a kora délutáni órákra jelentősen megfogyatkozott a testület létszáma, a honvédelemről szóló törvény módosításáról csak június 27-én, az ülésszak kezdete előtt nyilvánít véleményt a bizottság. (MTI)
1989. június 22., csütörtök 18:50
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|