|
|
 |
|
 |
A gabonatermesztők tiltakozása
|
München, 1989. június 19. (SZER, Magyar híradó) - Csaknem egy
évszázaddal az első aratósztrájkok, és egy esztendővel a nagykőrösi
szőlősgazdák tüntetése után hasonló megmozdulásra készülnek a
gabonatermesztők, betakarítók, hogy jogos követeléseiknek érvényt
szerezzenek.
A tiltakozást - amelyhez az ország tsz-einek döntő többsége
csatlakozott - ma nyújtották át a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi
Minisztérium képviselőinek. A petícióban többi között felszólítják a
Gabonatrösztöt, hogy számoljon el utolsó öt évi nyereségéről. Hozzák
nyilvánosságra, hogy a kilónkénti 4 forintos gabonából hogyan lesz
15 forintos kenyér és 25 forintos sütőipari termék. Követelik, hogy
minimálisan 30 százalékkal emeljék fel a gabonák felvásárlási árát,
és szüntessék meg az állami export-monopóliumot.
Amennyiben a kormány nem teljesíti ezeket a feltételeket, akkor
június 29-ikén, Péter-Pál napján figyelmeztető sztrájkot tartanak,
és ősszel több mint 10 százalékkal csökkentik a gabona
vetésterületét.
Figyelemre méltó, hogy az alföldi tsz-ek nyomására a TOT a
sarkára állt, és hosszú történetében először valóban azok érdekeit
képviseli, amire papíron hivatott. Másrészt viszont jellemző, hogy
az állami gazdaságok nagy része ellenzi az akciót. Vezetőik bíznak
abban, hogy a kormány demonstráció nélkül is enyhíti az agrárolló
szorítását.
Nem foglalt állást a tüntetők mellett az állami szakszervezet a
MEDOSZ és az új nevű KISZ-ben tevékenykedő agrárifjúsági
csoportosulás sem.
Ami a budapesti kormányt illeti úgy tűnik, hogy egyes
részletkérdésekben hajlandó engedni, de a lényegben, az ár-, hitel-
és kiviteli politikában nem. Pedig a készletek csökkenése és az idei
rossz terméskilátások nyomán a világpiacon emelkedik a búza ára:
tonnáját már közel 200 dollárért jegyzik a tőzsdén, hivatalosan
átszámítva 12 ezer forintért. (folyt.)
1989. június 19., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|