|
|
|
|
Galambtenyésztő,történész,forradalmár-Látogatóban Király Bélánál (2.rész)
|
A támogatók javarészt magyar ügyet szolgálnak. Az immár hatvannál több kötet közül a legújabbak egyike az 1860-1960 közötti korszak jelentős magyar államférfiait mutatja be, Deák Ferenctől Nagy Imréig. Az angol nyelvű sorozat történelmünk kulcskérdéseit is taglalja, a késő-középkori magyar szabadságharcoktól 48-on át a kisebbségi problémákig, a második világháború utáni időkig. ,,Szerelmes történelmet írunk - mondja Király Béla, akinek neve szerzőként, szerkesztőként nem egy köteten rajta van. - Nem sértjük meg persze a tudományos tárgyilagosság követelményét, objektívan tárgyaljuk a magyarság jó tulajdonságait és hibáit egyaránt, dehát csak szeretettel írhatunk népünkről.,, ,,Ez a megértő, megbocsátó, összefogó szeretet az amerikai magyarság többségéből - fájdalom - hiányzik,, - teszi hozzá. E sorok írója 1977-ben tanúja volt annak az amerikai törvényhozási ülésnek, amelyen a magyarság képviselőinek feltették a kérdést: mi a vélemenyük arról, hogy a Carter-kormány visszaadja a szentkoronát Magyarországnak. A meghívott emigránsok közül ketten - Nagy Ferenc, a Rákosi által kiüldözött egykori kisgazda kormányfő és Király Béla - álltak ki a korona visszaadása mellett. A többi emigráns vezető emiatt a helyszínen olyan hangnemben támadt rájuk, hogy a felháborodott amerikai képviselők a terem kiürítésével fenyegettek. ,,Kisebbségben vagyunk olyanok, akik az emigrációban is tenni akartak és akarnak a hazánkért,, - mondja Király Béla. Ilyen szemléletű barátaival látogat most haza. Köztük lesz Décsy János történész-professzor, aki 1956-ban szárnysegédje volt, Jónás Pál, a Petőfi Kör egykori elnöke, aki az új mexikói egyetemen tanít közgazdaságtudományt és Lipták Béla, aki a nagymarosi erűmű elleni harcból már Magyarországon is ismert. A Ney York közelében fekvő tóparti üdülő-városkában a Kossuth-címerrel díszített faház mellett galambdúcok sora: Király Béla világéletében lelkes galambtenyésztő volt... A szép állatok gondozásában egyik honfitársa segít. Valószínűleg egyre több lesz a munkája: a katonatiszt-forradalmár-galambtenyésztő ideje egy részét kutatással szeretné tölteni, a budapesti levéltárakban. Mint reméli, tárcájában az amerikai mellett ott lesz a külföldön élő magyaroknak kiadott útlevél is. +++ Heltai András (Washington), MTI-Panoráma
1989. június 8., csütörtök 10:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|