|
|
|
|
Király Béla - interjú (2. rész)
|
Király Béla New Jersey állam egy városkájában lévő otthonában fogadta az MTI washingtoni tudósítóját. A kérdésre, mi indította első hazai útjára, így válaszolt: - Kéthly Annával (a népfelkelésben ugyancsak fontos szerepet játszott, szintén emigrációba kényszerült, azóta elhúnyt szociáldemokrata politikussal - a tud.megj.) mintegy fogadalmat tettünk: addig nem lépjük át a határt, amíg a nemzetnek nem lesz lehetősége kifejeznie azt a tiszteletet Nagy Imre és vértanú-társai iránt, amelyet ők kiérdemeltek. Most, hogy ez megtörténik, haza tudok menni. Úgy hiszem, mint a nemzetőrség egykori parancsnoka, beszélhetek a szabadságharcosok nevében - ha persze a ,,nyugati magyarság,, nevében nem is, amint valahol írták, hisz az emigráció annyira megosztott, hogy azt senki nem képviselheti... Magam, őszintén szólva, nem is szeretem megkülönböztetni a hazai vagy a külföldi magyart: aki átlépi az ország határát, az is választhat, hogy saját elhatározásából magyar marad - vagy pedig magyarul is beszélő amerikai válik belőle. Én és barátaim az előbbit választottuk, s úgy véljük: a magyarnak maradás elhatározása mellett arra is szükség van, hogy vállaljuk a magyarság sorsát, hogy cselekedjünk is érte. Úgy érzem, én ezt tettem az elmúlt 33 évben, az én hozzájárulásom a magyarság ügyéhez az, hogy hazánkkal kapcsolatos tudományos irodalmat írjak, szerkesszek, kiadjak - ezzel bizonyítottam, hogy magyar vagyok. - Hogyan látja e 33 év után a részvevőből lett tekintélyes történész 1956-ot - erről tudakozódtak a következő kérdések, amelyekre Király professzor elsőnek tömör választ adott: - Ugyanúgy, ahogy 1956-ban... Véleményem semmit nem változott. Úgy hiszem: az, amit elértem, hogy egy demokratikus forradalom fegyveres erőinek élére választottak, a legmagasabb, ami elérhető. Életem fénypontja volt ez azért is, mert Nagy Imre mellett dolgozhattam, akit a háború vége óta ismertem, s akit mint az elmúlt száz év egyik kiemelkedő magyar államférfiját tisztelek. Király Béla megítélése szerint a forradalom győzelme vitathatatlan: hogy azt külső hatalom megdöntötte, ezen nem változtat. Tény, hogy eltörölték a régi hatalom intézményeit, így a két fő pillért, a sztálinista pártot és titkosrendőrséget, és kialakultak az új hatalom intézményei: november elejére az ország, a gazdaság az új forradalmi, népi bizottságok, tanácsok vezetése alatt állt, megvalósult bennük, s a munkástanácsokban a közvetlen demokrácia, Budapesten többpárti kormány működött. Olyan szilárd új intézményrendszer alakult ki, amelyet semmilyen belső erő nem tudott volna megdönteni - hangoztatta. (folyt.)
1989. június 4., vasárnap 15:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|