|
|
|
|
Bush a Szovjetunióról és Kelet-Európáról (1. rész)
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1989. június 2. péntek (MTI-tud.) - A kelet-európai változások most a legizgalmasabbak a világon, jelentette ki egy interjúban George Bush. Az amerikai elnök hangoztatta, hogy célja e politikai, gazdasági változások támogatása: ellátogat Lengyelországba, Magyarországra, hogy találkozzék a vezetőkkel, de nem tervez tárgyalásokat ezen országok jövőjéről a Szovjetunióval.
Bush terjedelmes, a lapnak Londonban adott nyilatkozatát pénteken közölte a Washington Post. Az elnök kifejtette, hogy a Szovjetunióban ,,radikális változások,, mennek végbe, s e változások előrehaladtával veszti el jelentőségét a NATO-nak a Szovjetunió ,,fékentartását,, , az elrettentést hirdető korábbi politikája, helyet adva a törekvéseknek Európa egységére, az együttműködésre a gazdaságban - ám egyelőre továbbra is fenn kell tartani az erős védelmet. A szovjetunióbeli jelentős változások azt is jelenthetik, hogy ,,csökken Kelet-Európa ellenőrzése és ezek az országok sokkal tovább haladhatnak a demokrácia útján,, mondotta. A kérdésre, kíván-e tárgyalni a Szovjetunióval ezen országokról, az elnök nemmel válaszolt: nem célja, hogy tárgyaljanak a Szovjetunióval az egyes országok sorsáról, arról, mit szeretnének látni a különböző európai országok belpolitikájában. Bush kijelentette: egyetért azzal a véleménnyel, hogy a kelet-európai rendszerek megváltozásának belülről kell kiindulnia, ,,de továbbra is arra van szükség, hogy a Szovjetunió megengedje: a kelet-európai országok oly gyorsan haladjanak a demokrácia felé, ahogy szeretnének,,. ,,Amennyiben azonban a Szovjetunió úgy látja, hogy a kelet-európai gazdaságok, a politikai rendszerek felszabadulása valamilyen módon fenyegeti őket - akkor ki tudja, mit tesznek? - tette fel a kérdést. Éppen ezért az elnök véleménye szerint állandóan ,,együtt kell dolgozni,, a szovjetekkel, meggyőzve őket arról, hogy korábbi, a nagy háborús áldozataikon alapuló biztonsági igényeiknek ma nincs alapja. ,,Úgy hiszem, a rólunk alkotott szovjet kép változik, a mai Egyesült Államokkal kapcsolatban nem éreznek ilyen fenyegetést: ,,Nem érez Gorbacsov - talán éreznek a kemény vonal egyes hívei,, mondotta. (folyt.)
1989. június 2., péntek 17:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|