Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 01.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Tiltakozás a pazarló költekezés ellen

"Alulírottak, a XV. kerület demokratikus szervezetei tiltakozunk a pazarló költekezés legújabb megnyilvánulása ellen. A Fővárosi Tanács - fejlesztési alapjából - 17 millió forintot áldoz a szoborállítási keret elkülönített összegéből Pátzay Pál Lenin emlékművének felújítására. Ez a hatalmas összeg nem a szobor, hanem a vörös gránit talapzat renoválási költsége a mai árakon. Kérdésünk, hogy a végrehajtó bizottság a mai gazdasági helyzetben is megszavazná ezt a beruházást? Ilyen gazdagok vagyunk? Független Kisgazdapárt Magyarországi Szociáldemokrata Párt Magyar Demokrata Fórum Szabad Demokraták Szövetsége FIDESZ"
SZER:

Mécs Imre kijelentése

"A Történelmi Igazságtétel Bizottság szóvivője, Mécs Imre kijelentette: az MSZMP tagjai csak magánszemélyekként vehetnek részt a temetésen. Amennyiben hivatalos minőségükben jelennének meg, a hozzátartozók és barátok eltávolíthatják a koporsókat a közelükből."

Bonni tudományos konferencia

Bonni tudományos konferencia Deutschlandfunk
---------------------------- Köln, 1989. június 1.
     Leírva: 1989. június 2.


    Az Adenauer Alapítvány háromnapos bonni tanácskozásán a
legpesszimistább scenariót Völgyes Iván nebraskai professzor
vázolta. Ő szinte egyfajta összeomlástól tart a reformtörekvések
súlya alatt - de szólaljon meg ő saját maga:

    - Tulajdonképpen ez nem a reformtörekvések egyenes
következménye, hanem annak a gazdasági, politikai és társadalmi
helyzetnek, melyen ma, 1989-ben a kelet-európai országok általában
lézengenek.

    Akárhogy is vesszük, a 80-as évek elejétől a 70-es évek végétől
kezdve nyilvánvalóvá vált, hogy azok a társadalmak, azok a
gazdaságok, amelyek egy egypártrendszer, egy monolitikus
pártrendszerrel készítették legitimációs és gyakorlati praktikus
törekvéseiknek eredményét - és speciel azt az életszinvonalat, azt a
politikai, társadalmi és gazdasági berendezkedést, melyet ezekben az
országokban látni lehet - ezek az országok általában nem tudják
megoldani a válság kérdését.

    Milyen válságról van szó? Elsősorban gazdasági válság. Ezek az
országok egy XIX. századvégi társadalmat, XIX. századvégi gazdaságot
kívántak megvalósítani diktatórikus, monolitikus és centralizált
törekvésekkel - lehet ragozni így vagy úgy, dehát ez az egésznek az
eredménye, ahogy én látom.

    Nyilvánvaló, hogy ennek osztályérdeke is volt, mivelhogy az
uralkodó osztály a proletariátus. Ennek következtében az ipari
proletariátus volt az, amelynek a nevében - és egy bizonyos
szempontból, amelyért ez a struktúra kialakult. (folyt.)


1989. június 1., csütörtök


Vissza »


Bonni tudományos konferencia - 1. folyt.

Ennek következményei ma már beláthatatlanok, hogyha csak
Kelet-Európát nézzük, akkor is a válság nyilvánvaló.

    Ennek következménye tehát az, hogy ezekben a társadalmakban a
struktúraváltás elengedhetetlenné válik. Elodázni lehet ezt a
folyamatot, de minden nap, amellyel késleltetik a mondern
társadalmi, gazdasági struktúrába való átlépést, egyre inkább
nehezíteni fogja a helyzetüket. Ezért látom épp annyira kritikusnak
és pesszimistán a helyzetet, mint ahogy látom.

    Ezalatt a tanácskozás alatt nem változott meg a véleményem - bár
elismerem, hogy véleményemnek létjogosultsága csak akkor van, hogyha
ezt majd a jövő is igazolni tudja.

    - Hankiss Elemér a társadalmi kihatásokkal foglalkozott. És ha
jól emlékszem, arról beszélt hogy a most kialakulóban lévő új
burzsoáziától kell elvenni azt, amit újra fel lehet osztani. Jól
emlékszem erre?

    - Nem. Valóban beszéltem arról, hogy Magyarországon kialakulóban
van egy új uralkodó osztály, egy nagyburzsoázia, amely ha a
következő években ha valóban hatalomra kerül, akkor egy
elképzelhetően dinamikus és hatékony elitté válhat. Hatékonyabb
lesz, mint az elődje, ez a bürokratikus bolsevik apparátus. Hatékony
lesz már csak azért is, mert nem az állami tulajdonra épül a hatalma
majd, hanem a most kialakuló új tulajdonformákra épül a hatalom.

    És azt is mondtam, hogy az országnak szüksége van egy
vezetőképes és hatékony és erős elitre, de ugyanakkor hangsúlyoztam
azt is, hogy ez az új burzsoázia, ez az új nagyburzsoázia ez nagyon
is keményen kizsákmányolává válhat. A társadalomnak ki kell építenie
a maga védekező mechanizmusait, újjáépíteni a demokratikus
intézményeket, amelyek képesek korlátozni ennek az új uralkodó
osztálynak a hatalmát, és képesek megvédeni a társadalmat ezzel az
új uralkodó osztállyal szemben. (folyt.)


1989. június 1., csütörtök


Vissza »


Bonni tudományos konferencia - 2. folyt.

Nem hiszem azt, hogy a vagyon újrafelosztásával nagyon sokat
lehetne kezdeni Magyarországon ma. Újra kell osztani - igen - az
állami tulajdont, meg kell találni az állami tulajdonnak az igazi
tulajdonosait. Ezek lehetnek közösségek, falvak, városok,
alapítványok, kórházak, nyugdíjpénztárak és a többi.

    - Milyen terhek várnak a magyar társadalomra az elkövetkező
években?

    - Ez attól függ, hogy sikerül-e az a nagy politikai és gazdasági
váltás, aminek a lehetősége most megvan.

    Hogyha az elkövetkezendő választásokon egy igazi parlament
alakul ki, ahol a társadalmi érdekeket képviselő csoportok ki tudják
verekedni egymás közt az ország programját, hogyha egy legitim
kormány - ami felelős az Országgyűlésnek - képes egy radikális
reformprogramot elfogadtatni az Országgyűléssel és azt elkezdené
végrehajtani, akkor azt hiszem, hogy a vártnál sokkal gyorsabb lehet
a változás, és sokkal kisebb lehet a költsége a változásnak.

    Ahogy Völgyes Iván éppen mondotta: minden nappal nehezebb lesz a
változás, és minden nappal többe kerül az embereknek: szenvedésbe,
szegénységbe, nyomorúságba.

    - Tőkés Rudolf, a Connecticut állam egyetemének professzora a
bonni tanácskozások egyik szervezője és irányítója volt. Megkérdezem
őt: milyen új benyomásokkal gazdagodott, mennyiben változott meg az
a képe, amelyet eddig a Lengyelországban, Csehszlovákiában és
Magyarországon végbemenő fejlődésről, fejleményekről alkotott?
(folyt.)


1989. június 1., csütörtök


Vissza »


Bonni tudományos konferencia - 3. folyt.

- Az első megállapítás azt hiszem az lenne, hogy a három ország
egészen más forgatókönyv, menetirány szerint működik.
Magyarországról beszélve természetesen és elsősorban úgy tűnik, hogy
per most, május utolsó napjaiban az ország egy újabb krízishelyzet
előtt áll, egy vezetési válság van. A főtitkár azt állította, hogy
1956 és 1959 között nem történtek semmiféle törvényellenes
cselekvések, s ugyanakkor az államminiszter itt a bonni konferencián
kijelentette, hogy ami Nagy Imrével történt, az justizmord volt -
tehát meggyilkolták.

    Nos hát: egy ilyen feszültség nyilvánvalóan meg kell hogy
oldódjon előbb vagy utóbb - és én úgy hiszem, hogy Nagy Imre
országos újratemetése, és az egész ezzel kapcsolatos folyamatok
újabban fogják bizonyítani, hogy a párt vezetőségének azon része,
mely nem volt hajlandó elismerni a történelmi igazságtétel
szükségességét - be kell hogy vallja, vagy ki kell lépnie a
politikai vezetésből, hogy ezt elismerje.

    - Hát lényegében ezt mondta Pozsgay Bonnban.

    - Ő végeredményben ezt mondta. És hát ugye a Pozsgay Imre, aki
most már egyre szélesebb körökben - mondhatnám, hogy világszerte ő a
magyar reformfolyamatokkal van azonosítva, az ő személye, az ő
személyi tisztessége, a szerénysége, az óvatos fogalmazása, az a
nagy gond és az a nagy szeretet, amivel az országáról és Európáról
beszél - világszerte barátokat és tisztelőket szerzett neki.

    - Június 16-ika minden bizonnyal újabb cezúra lesz a háború
utáni magyar történelemben. De utána minden megy ismét tovább.
Hogyan látod Amerikából, és most innen, Bonnból a magyar ellenzék
célkitűzéseit, törekvéseit, esélyeit, talán vezetőit? (folyt.)


1989. június 1., csütörtök


Vissza »


Bonni tudományos konferencia - 4. folyt.

- Én úgy érzem, hogy június 16-ika után a magyar alternatívoknak
lesz egy történelmi lehetőségük, hogy valamifajta egyezséget
hozzanak létre az MSZMP reformköreivel. Egy esetleges konszenzust,
de mindenesetre segítsék őket abban, hogy a következő
pártkongresszus egy reformra szilárdan elkötelezett vezetőséget
hozzon létre. Utána persze szabad a vásár - mint egy demokráciában
az is kell, hogy legyen. Tehát versenyezzenek egymással, adjanak ki
különféle programokat, de ugyanakkor a kölcsönös megbecsülés talaján
álljanak. Nem úgy, mint korábban, amikor az egyik oldal az
erőszakszervezetek segítségével működött, a másik épphogy túlélte az
erőszakszervezetek elnyomását.

    Nagyszerű lehetőségeket látok, én megegyezek abban Pozsgay
Imrével, hogy a történelem és Magyarország érdekei egyidőben most
összejönnek valahogyan. És én úgy érzem, hogy itt egy nagy lehetőség
van, amit okos, óvatos, józan emberi vezetéssel meg lehet oldani.
+++


1989. június 1., csütörtök


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:

"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD