|
|
|
|
Bonni tudományos konferencia
|
Bonni tudományos konferencia Deutschlandfunk ---------------------------- Köln, 1989. június 1. Leírva: 1989. június 2. Az Adenauer Alapítvány háromnapos bonni tanácskozásán a legpesszimistább scenariót Völgyes Iván nebraskai professzor vázolta. Ő szinte egyfajta összeomlástól tart a reformtörekvések súlya alatt - de szólaljon meg ő saját maga: - Tulajdonképpen ez nem a reformtörekvések egyenes következménye, hanem annak a gazdasági, politikai és társadalmi helyzetnek, melyen ma, 1989-ben a kelet-európai országok általában lézengenek. Akárhogy is vesszük, a 80-as évek elejétől a 70-es évek végétől kezdve nyilvánvalóvá vált, hogy azok a társadalmak, azok a gazdaságok, amelyek egy egypártrendszer, egy monolitikus pártrendszerrel készítették legitimációs és gyakorlati praktikus törekvéseiknek eredményét - és speciel azt az életszinvonalat, azt a politikai, társadalmi és gazdasági berendezkedést, melyet ezekben az országokban látni lehet - ezek az országok általában nem tudják megoldani a válság kérdését. Milyen válságról van szó? Elsősorban gazdasági válság. Ezek az országok egy XIX. századvégi társadalmat, XIX. századvégi gazdaságot kívántak megvalósítani diktatórikus, monolitikus és centralizált törekvésekkel - lehet ragozni így vagy úgy, dehát ez az egésznek az eredménye, ahogy én látom. Nyilvánvaló, hogy ennek osztályérdeke is volt, mivelhogy az uralkodó osztály a proletariátus. Ennek következtében az ipari proletariátus volt az, amelynek a nevében - és egy bizonyos szempontból, amelyért ez a struktúra kialakult. (folyt.)
1989. június 1., csütörtök
|
Vissza »
|
|
Bonni tudományos konferencia - 1. folyt.
|
Ennek következményei ma már beláthatatlanok, hogyha csak Kelet-Európát nézzük, akkor is a válság nyilvánvaló. Ennek következménye tehát az, hogy ezekben a társadalmakban a struktúraváltás elengedhetetlenné válik. Elodázni lehet ezt a folyamatot, de minden nap, amellyel késleltetik a mondern társadalmi, gazdasági struktúrába való átlépést, egyre inkább nehezíteni fogja a helyzetüket. Ezért látom épp annyira kritikusnak és pesszimistán a helyzetet, mint ahogy látom. Ezalatt a tanácskozás alatt nem változott meg a véleményem - bár elismerem, hogy véleményemnek létjogosultsága csak akkor van, hogyha ezt majd a jövő is igazolni tudja. - Hankiss Elemér a társadalmi kihatásokkal foglalkozott. És ha jól emlékszem, arról beszélt hogy a most kialakulóban lévő új burzsoáziától kell elvenni azt, amit újra fel lehet osztani. Jól emlékszem erre? - Nem. Valóban beszéltem arról, hogy Magyarországon kialakulóban van egy új uralkodó osztály, egy nagyburzsoázia, amely ha a következő években ha valóban hatalomra kerül, akkor egy elképzelhetően dinamikus és hatékony elitté válhat. Hatékonyabb lesz, mint az elődje, ez a bürokratikus bolsevik apparátus. Hatékony lesz már csak azért is, mert nem az állami tulajdonra épül a hatalma majd, hanem a most kialakuló új tulajdonformákra épül a hatalom. És azt is mondtam, hogy az országnak szüksége van egy vezetőképes és hatékony és erős elitre, de ugyanakkor hangsúlyoztam azt is, hogy ez az új burzsoázia, ez az új nagyburzsoázia ez nagyon is keményen kizsákmányolává válhat. A társadalomnak ki kell építenie a maga védekező mechanizmusait, újjáépíteni a demokratikus intézményeket, amelyek képesek korlátozni ennek az új uralkodó osztálynak a hatalmát, és képesek megvédeni a társadalmat ezzel az új uralkodó osztállyal szemben. (folyt.)
1989. június 1., csütörtök
|
Vissza »
|
|
Bonni tudományos konferencia - 2. folyt.
|
Nem hiszem azt, hogy a vagyon újrafelosztásával nagyon sokat lehetne kezdeni Magyarországon ma. Újra kell osztani - igen - az állami tulajdont, meg kell találni az állami tulajdonnak az igazi tulajdonosait. Ezek lehetnek közösségek, falvak, városok, alapítványok, kórházak, nyugdíjpénztárak és a többi. - Milyen terhek várnak a magyar társadalomra az elkövetkező években? - Ez attól függ, hogy sikerül-e az a nagy politikai és gazdasági váltás, aminek a lehetősége most megvan. Hogyha az elkövetkezendő választásokon egy igazi parlament alakul ki, ahol a társadalmi érdekeket képviselő csoportok ki tudják verekedni egymás közt az ország programját, hogyha egy legitim kormány - ami felelős az Országgyűlésnek - képes egy radikális reformprogramot elfogadtatni az Országgyűléssel és azt elkezdené végrehajtani, akkor azt hiszem, hogy a vártnál sokkal gyorsabb lehet a változás, és sokkal kisebb lehet a költsége a változásnak. Ahogy Völgyes Iván éppen mondotta: minden nappal nehezebb lesz a változás, és minden nappal többe kerül az embereknek: szenvedésbe, szegénységbe, nyomorúságba. - Tőkés Rudolf, a Connecticut állam egyetemének professzora a bonni tanácskozások egyik szervezője és irányítója volt. Megkérdezem őt: milyen új benyomásokkal gazdagodott, mennyiben változott meg az a képe, amelyet eddig a Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon végbemenő fejlődésről, fejleményekről alkotott? (folyt.)
1989. június 1., csütörtök
|
Vissza »
|
|
Bonni tudományos konferencia - 3. folyt.
|
- Az első megállapítás azt hiszem az lenne, hogy a három ország egészen más forgatókönyv, menetirány szerint működik. Magyarországról beszélve természetesen és elsősorban úgy tűnik, hogy per most, május utolsó napjaiban az ország egy újabb krízishelyzet előtt áll, egy vezetési válság van. A főtitkár azt állította, hogy 1956 és 1959 között nem történtek semmiféle törvényellenes cselekvések, s ugyanakkor az államminiszter itt a bonni konferencián kijelentette, hogy ami Nagy Imrével történt, az justizmord volt - tehát meggyilkolták. Nos hát: egy ilyen feszültség nyilvánvalóan meg kell hogy oldódjon előbb vagy utóbb - és én úgy hiszem, hogy Nagy Imre országos újratemetése, és az egész ezzel kapcsolatos folyamatok újabban fogják bizonyítani, hogy a párt vezetőségének azon része, mely nem volt hajlandó elismerni a történelmi igazságtétel szükségességét - be kell hogy vallja, vagy ki kell lépnie a politikai vezetésből, hogy ezt elismerje. - Hát lényegében ezt mondta Pozsgay Bonnban. - Ő végeredményben ezt mondta. És hát ugye a Pozsgay Imre, aki most már egyre szélesebb körökben - mondhatnám, hogy világszerte ő a magyar reformfolyamatokkal van azonosítva, az ő személye, az ő személyi tisztessége, a szerénysége, az óvatos fogalmazása, az a nagy gond és az a nagy szeretet, amivel az országáról és Európáról beszél - világszerte barátokat és tisztelőket szerzett neki. - Június 16-ika minden bizonnyal újabb cezúra lesz a háború utáni magyar történelemben. De utána minden megy ismét tovább. Hogyan látod Amerikából, és most innen, Bonnból a magyar ellenzék célkitűzéseit, törekvéseit, esélyeit, talán vezetőit? (folyt.)
1989. június 1., csütörtök
|
Vissza »
|
|
Bonni tudományos konferencia - 4. folyt.
|
- Én úgy érzem, hogy június 16-ika után a magyar alternatívoknak lesz egy történelmi lehetőségük, hogy valamifajta egyezséget hozzanak létre az MSZMP reformköreivel. Egy esetleges konszenzust, de mindenesetre segítsék őket abban, hogy a következő pártkongresszus egy reformra szilárdan elkötelezett vezetőséget hozzon létre. Utána persze szabad a vásár - mint egy demokráciában az is kell, hogy legyen. Tehát versenyezzenek egymással, adjanak ki különféle programokat, de ugyanakkor a kölcsönös megbecsülés talaján álljanak. Nem úgy, mint korábban, amikor az egyik oldal az erőszakszervezetek segítségével működött, a másik épphogy túlélte az erőszakszervezetek elnyomását. Nagyszerű lehetőségeket látok, én megegyezek abban Pozsgay Imrével, hogy a történelem és Magyarország érdekei egyidőben most összejönnek valahogyan. És én úgy érzem, hogy itt egy nagy lehetőség van, amit okos, óvatos, józan emberi vezetéssel meg lehet oldani. +++
1989. június 1., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|