|
 |
 |
 |

Románia: az új területi-közigazgatási törvény (1.rész)
|

Bukarest, 1989. június 1. csütörtök (MTI-Panoráma) - A romániai nagy nemzetgyűlés új - a területi-közigazgatási szervezés ,,javításáról,, rendelkező - törvényt fogadott el. Az ország területi-közigazgatási szervezésére vonatkozó, 1968-ban hozott törvényt, az utólagos módosításokkal együtt, áprilisban hatályon kívül helyezte a parlament.
Az új törvény értelmében Romániában 40 megye, 265 municipium és város, továbbá 2359 község van. Bukarest, mint főváros külön státussal rendelkezik. Közigazgatásilag hozzátartozik a főváros nagy mezőgazdasági övezete, amelyet Ilfov mezőgazdasági szektornak neveznek. Az ország térképének átrajzolása azt eredményezte, hogy 346-tal csökkent a községek száma, ugyanakkor 28 úgynevezett ,,agráripari központ,, kapta meg a városi rangot. Miért van szükség Romániában a területi-közigazgatás szervezés ,,javítására,,? A hivatalos indokolás: 1968 óta ,,a haza életében mélyreható változások mentek végbe,,; a megyék, városok és községek fejlesztése megköveteli, hogy az ország területi-közigazgatási szervezését az ország jelenlegi gazdasági-társadalmi fejlődési szakaszának megfelelően módosítsák és korszerűsítsék. Végül - ugyancsak hivatalos érvelés szerint - azért is szükség volt a változtatásra, mert sok hibát követtek el a települések szervezése és fejlesztése során. A ,,szisztematizálást,, ugyanis nem mindenütt alkalmazták megfelelően. Egyes helyeken, ipari és mezőgazdasági építkezéseknél, útak, elektromos- és távközlési hálózatok építésénél indokolatlanul nagy mezőgazdasági területeket foglaltak el. Sok helyen előfordult, hogy a községek beépíthető területén kívül, és jóval nagyobb területen építettek lakóházakat, mint arra a szisztematizálási törvény lehetőséget adott. A parlamentben még az az indokolás is elhangzott, hogy az államhatalom szervei által ez év januárjában elfogadott határozatok szintén megkövetelik a változtatásokat. Ez az utalás arra vonatkozott, hogy január végén minden megyében megtartották a megyei néptanácsok üléseit és a honpolgári gyűléseket, amelyeken az egyik napirendi pont a területrendezés korszerűsítése volt. A román sajtó ezekről a tanácskozásokról csak szűkszavúan számolt be, konkrét tények nélkül, így csak az idő távlatában állapítható meg, hogy ezeken az üléseken kapott ,,zöld utat,, a területrendezés - falvak felszámolását is jelentő - újabb szakasza. (folyt.)
1989. június 1., csütörtök 16:20
|

Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
 |
 |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
 |
|