|
 |
 |
 |

Felhívás a magyar nemzethez (1. rész) (OS)
|

1989. június 1., csütörtök - 1989. június 16-a: a nemzeti gyász és megemlékezés napja. E napon, Nagy Imre és vértanú társai, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József kivégzésének 31. évfordulóján, amely most ünnepélyes temetésük és politikai feltámadásuk napja lesz, mindazokra emlékezünk, akik 1956 demokratikus forradalma és nemzeti szabadságharca során életüket adták a hazáért és a szabadságért. Gyászoljuk a harcokban elesetteket, a statáriális eljárással legyilkoltakat, s a hazánkban példátlan méretű politikai megtorlás során, úgynevezett törvényes úton halálra ítélteket és kivégzetteket. Megemlékezünk valamennyi mártírról, akinek testét Budapesten és vidéken, a temetők elhanyagolt szélein és árkaiban jeltelenül hantoltak el, s rejtegették több mint három évtizeden át. Hozzátartozók és bajtársaik hosszú éveken át hiába követelték sírjaik megjelölését, hamvaik kiadását és emberhez méltó eltemetésük lehetővé tételét. Most, a rendszer mély válsága és részleges átalakulása, az összes ellenzéki erő nyomatékos követelése és a nemzetközi nyomás hatására, ez a hosszú küzdelem végre céljához közeledik. A hatóságok elvégezték a forradalom öt kivégzett vezetője holttestének exhumálását és azonosítását, minden szükséges segítséget megadnak temetésük lebonyolításához, nyilvánosságra hozták a többi kivégzett kiinduló pontként elfogadható névsorát, és ígéretet tettek arra, hogy június 16. után hozzátartozóik - amennyiben kívánják - őket is azonosíthatják, s mindenképpen méltóan eltemethetik. Addig is, amíg erre sor kerülhet, az ő maradványaikat egy üres koporsó jelképezi, melyet ugyancsak a 301-es parcellában fogunk elhantolni. A gyászszertartásra meghívjuk az összes kivégzett hozzátartozóit, s valamennyi életben maradt, börtönt és száműzetést szenvedett harcostársukat, valamint az emigrációba kényszerült magyarság képviselőit. Tisztelegni fognak a ravatalnál a különböző társadalmi és kulturális szervezetek, számos külföldi demokratikus párt és politikai szervezet küldöttei. Jelen lesznek a nemzetközi sajtó, a rádió- és televíziós állomások tudósítói. A Magyar Rádió és Televízió egyenes adásban fogja közvetíteni a gyászünnepséget és a temetést. A Hősök terén, a Műcsarnok oszlopsora előtt felállítandó ravatalnál 9 órától róják le kegyeletüket a csoportok és egyének. Fél egykor kezdődik maga a gyászszertartás, amit harangzúgás fog hírül adni a fővárosnak és az egész világnak. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 19:08
|

Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
 |
 |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
 |
|