|
|
|
|
Bush javaslata: a színe és a visszája (1.)
|
1989. május 30. (MTI-Press) - George Bush nem hajhássza a népszerűséget - erről maga nyilatkozott beiktatása óta adott első interjújában négy nyugat-európai lapnak -, mégis megelégelte, hogy Mihail Gorbacsov sorozatos leszerelési indítványaival magával ragadja a nyugati közvéleményt.
A NATO jubileumi csúcsértekzeletén önmaga által "forradalminak" nevezett javaslatokkal rukkolt ki az amerikai elnök, és hangoztatta, hogy megvalósulásuk esetén ezek "átrajzolják Európa katonai térképét". Nem érdemes feszegetni, vajon melyik fél kezdeményezett és melyik az, amelyik ,,válaszol,,. Az mindenestere egyértelmű, hogy ezúttal a NATO nem tért ki, nem hallgatta el a Varsói Szerződés leszerelési elgondolásait, hanem konkrét lépést tett azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy magához ragadja a kezdeményezést. Az még a jövő zenéje, hogy a nyugati szövetségi rendszer hosszabb távon is folytatja-e a leszerelési kérdések aktív kezelését. Az amerikai elnök, aki öt hónapon át hallgatásba burkolózott, első fegyverzetkorlátozással foglalkozó megnyilatkozásával minden esetre pozitív megközelítésről tett tanúbizonyságot. Bush javaslatai már önmagában is nagy szolgálatot tettek a nyugati szövetségi rendszernek azzal, hogy háttérbe szorították a harcászati (500 kilométernél rövidebb hatótávolságú) atomfegyverekkel kapcsolatos véleménykülönségeket, noha előzőleg sokan - nem alaptalanul - tartottak attól, hogy ez fogja beárnyékolni jubileumi csúcsértekzelet menetét. Abból, hogy az amerikai elnök maga is hat hónapon, de legkésőbb egy éven belül reálisnak ítéli a megállapodás létrejöttét a hagyományos haderők és fegyverezet európai csökkentéséről márciusban kezdett bécsi tárgyalásokon, okkal remélhető: nem fog megismétlődni a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásokon másfél évtizedig húzódó ,,számháború,, ,amely zsákutcába juttatta a megbeszéléseket. (folyt.)
1989. május 30., kedd 14:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|