Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (5. rész)
A törvényelőkészítő munkával egyébként bő terjedelemben foglalkozott a sajtó, a minisztérium minden érdeklődőnek eljuttatta a törvénytervezetet, s munkatársai számos konzultáción, vitafórumon vettek részt. A törvény alapelveit március-áprilisban a Parlament négy gazdasági jellegű bizottsága nyilvános ülésen tárgyalta. Széles körű vitákat szervezett a Magyar Gazdasági Kamara, a TOT, az OKISZ és a SZÖVOSZ. Részt vettek a munkában az országos szövetségek szakértői, s észrevételeik túlnyomó többségét beépítették a tervezetbe. Kifejthették a tervezettel kapcsolatos véleményüket a tudományos élet képviselői is. Így például megtárgyalta az anyagot a Közgazdasági Társaság, s kétszer rendezett róla vitát a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete. A szó klasszikus értelmében társadalmi vitát valóban nem rendeztek a tervezetről, szövegét a napilapokban sem tették közzé. Erre egyébként már a társasági törvény esetében sem került sor, s a nagyon bonyolult szakmai ismeretekre épülő törvényeket a jövőben sem kívánják ilyen jellegű társadalmi vitára bocsátani. Kulcsár Kálmán véleménye szerint ez áldemokrácia lenne. A miniszter hozzátette azt is, hogy áprilisban - még mielőtt a Minisztertanács döntött volna a tervezetek parlamenti beterjesztéséről - a törvényjavaslatokat megküldték az Ellenzéki Kerekasztalt képviselő Független Jogász Fórumnak, illetve több politikai szervezet és párt jogász szakértőjének. Választ azonban sehonnan nem kapott a tárca, amit úgy értelmezett, hogy a szervezetek olyan jogi, technikai törvényeknek értékelték a tervezeteket, amelyek nem szorulnak politikai vitára. Mindezek alapján Kulcsár Kálmán visszautasította a ,,puccs-szerű,, előkészítés vádját. Ami a tulajdoni viszonyokat érinti, a miniszter ismételten hangsúlyozta, hogy az átalakulási törvény nem valósít meg elhamarkodottan sem nyílt, sem burkolt tulajdonreformot; sem menedzsereket, sem másokat nem ,,ment át,, semmilyen tulajdonosi pozícióba. A törvény célja, hogy az átalakulással kapcsolatos problémákat technikailag jól oldja meg. Ez viszont még nem tulajdonreform. Ugyanakkor természetszerűleg az alapvetően technikai átalakulási szabályozásnak is vannak a tulajdonlási-vállalati struktúrát érintő hatásai, amelyek zömmel kedvezőek, a gazdasági reform, a piacgazdaság kibontakozását segítik. E hatások közül Kulcsár Kálmán kiemelte, hogy a törvény megerősíti az állampolgári tulajdonon alapuló vállalkozásokat, megoldja a növekedésükkel összefüggő gondokat. (folyt. köv.) 1989. május 30., kedd 13:48
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »