|
|
|
|
Németh Miklós tárgyalásai
|
Németh Miklós tárgyalásai SZER ------------------------- München, 1989. május 26. Magyar híradó Németh Miklós miniszterelnök más-más tárgyalási alapállásból indult ki Prágában és Bécsben. Kasza László ezt az ellentétet vizsgálja. - Föltehető, hogy Németh Miklós miniszterelnöksége legnehezebb tárgyalásait folytatta tegnap és tegnapelőtt Prágában, illetve Bécsben. A téma mindkét szomszédnál ugyanaz; milyen következményekkel jár, ha a magyar kormány úgy dönt, hogy nem építi meg a nagymarosi tározót? De ha a kiadott nyilatkozatokat egymás mellé tesszük, az az érzésünk támad, mégsem ugyanarról a dologról tárgyaltak. A Prágában közzétett megállapodás nem beszél az építkezés esetleges leállításáról, csupán közös bizottság életrehívását jelenti be, amelynek feladata úgymond az építkezés ökológiai szempontjainak mérlegelése. Ha ez úgy döntene, hogy a tervezésnél valamit nem vettek figyelembe, akkor újra tárgyalják a feltételeket. Ugyanakkor Bécsben kimondták, hogy az építkezés leállítása politikai gondot nem jelenthet a két ország viszonyában, az érintett osztrák vállalatokat viszont kártalanítani kell. A prágai nyilatkozat bizonyára nem azt jelenti, hogy Németh Miklós nem mondta volna meg mi a kormánya szándéka. A tárgyalások nyílttá és őszintévé minősítése kemény hangra utal. Úgy gondolom inkább az lehet a helyzet, hogy Prágában egy dogmatikus kommunista rendszer képviselőjével tárgyalt a miniszterelnök, akik régóta presztizskérdésnek is tekintik a vízlépcsőrendszer eredeti tervek szerinti felépítését. Továbbá Csehszlovákiában ideológiai kérdést csináltak az ügyből, ahol ugye a tévedés kizárt. (folyt.)
1989. május 26., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Németh Miklós tárgyalásai - 1. folyt.
|
Úgy gondolom Németh Miklós ennek ellenére sem jött el üres kézzel Prágából. Sikerült elérnie, hogy közös bizottság felülvizsgálja a terveket. Mint tudjuk a csehszlovákok eddig minden újratárgyalás lehetőségétől mereven elzárkóztak. Most, ha más nevet adtak is a gyereknek, mégiscsak asztalhoz ülnek. Kezdetnek ez is valami, és az is, hogy a legfenyegetőbb mondatot a Rude Pravo kihagyta abból a cikkből, amelyet a pozsonyi Pravdától vett át, nem beszél azonnali kenyértörésről. Másrészről a magyar tárgyalófél helyzete nem annyira kilátástalan Prágával szemben, mint az első pillantásra tűnik. Ha Budapesten elhatározzák, hogy a nagymarosi tározót pedig nem építik meg, akkor Csehszlovákiának ehhez a döntéshez - ha fogcsikorgatva is -, de igazodnia kell. Kártalanítást persze követelhet. Ha azonban az meghaladja a méltányos összeget, az ügy nemzetközi bírósághoz kerül. Itt évekig várhatnak a döntésre. Ez nem érdeke Prágának. Ausztriában ugyanakkor politikai és gazdasági problémának tekintik az ügyet, így is kezelik. Maradjon meg a jó viszony Magyarországgal, amelyen egyébként elég sokat keresnek az osztrákok, az érintett vállalatok pedig kapjanak kártalanítást. Ezzel a háttérrel fel a közös a Világkiállításra. Ez a pragmatikus felfogás kétségtelenül kedvező számunkra még akkor is, ha az osztrákokat méltán nyomhatná a rossz lelkiismeret, sokan és sokszor figyelmeztették őket a vízlépcsőrendszer anyagi támogatásának erkölcstelen voltára. És még valami: Németh Miklósnak tudnia kell, hogy ezeket a számára csöppet sem kellemes utazásokat Kádár Jánosnak és Grósz Károlynak köszönheti. Az egyik meghozta a katasztrófális döntést, a másik folytatta, sőt meggyorsította annak megvalósítását. +++
1989. május 26., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|