|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (14. rész)
|
Az elnök ezt követően bejelentette, hogy dr. Bölcsey György, az
Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára
benyújtotta az Országgyűlésnek az Alkotmánynak a bizalmatlansági és
a bizalmi indítvány intézményével való kiegészítéséről szóló
törvényjavaslatot, valamint a Minisztertanács tagjai és az
államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi törvény
módosításáról szóló törvényjavaslatot. Dr. Kereszti Csaba, az
Országgyűlés ügyrendelőkészítő bizottságának előadója benyújtotta a
bizottság javaslatát az Országgyűlés házszabályainak kiegészítésére
a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány szabályaival és egyéb
rendelkezésekkel. A Minisztertanács megbízásából dr. Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló
törvényjavaslatot, valamint a Sztálin emlékének megörökítéséről
szóló 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló
törvényjavaslatot nyújtotta be.
Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a mostani ülésszakra 15
képviselő interpellációt, 6 képviselő pedig kérdést nyújtott be.
Ezek témájának ismertetését követően a Ház elnöke arról tájékoztatta
a képviselőket, hogy a legutóbbi ülésszakon Balogh Gábor képviselő
interpellációjára az Országgyűlés nem fogadta el a pénzügyminiszter
válaszát. A terv- és költségvetési bizottság az interpellációt
megtárgyalta, de a bizottság ülésén adminisztrációs tévedés miatt
Balogh Gábor nem vett részt. Ezért indokolt - mondotta Szűrös Mátyás
-, hogy a terv- és költségvetési bizottság a képviselő részvételével
ismételten tárgyalja meg az interpellációt, és jelentését a
következő ülésszakon terjessze elő.
Szűrös Mátyás Kovács Lászlóné (Budapest,7.vk.) hozzá intézett
leveléről is beszámolt. Ebben a képviselőnő javasolta, hogy az
interpellációkat első napirendi pontként tárgyalja meg az
Országgyűlés s ne az ülésszakok végén, mert akkor az interpellációk
már a szükségesnél kevesebb figyelmet kapnak. A Ház elnöke elmondta,
hogy a javaslattal sem az ügyrendelőkészítő, sem a jogi, igazgatási
és igazságügyi bizottság nem értett egyet. Szűrös Mátyás sem
támogatta a javaslat elfogadását, hiszen - mint mondotta - az
indoklásban foglaltak bármely, utolsóként tárgyalt napirendi pont
esetében fennállnának. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 15:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|