|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (6. rész)
|
Szűrös Mátyás beszéde után egyperces néma felállással
emlékeztek a képviselők a magyarországi deportáltakra, majd
Schőner Alfréd (országos lista) emelkedett szólásra. Elöljáróban
--------------
hangsúlyozta: egy olyan közösség küldötteként áll most itt, amely
közösség átszenvedte a történelem legnagyobb sorscsapását.
Személyes emlékeit idézve elmondta: maga is olyan családból
származik, amelyet csaknem teljes egészében kiirtottak, hiszen 39
családtagja pusztult el Auschwitzban. Schőner Alfréd utalt arra a
különösen megható és megrendítő tényre, hogy a mostani megemlékezés
színhelye ugyanaz a ház, ahol annak idején a zsidótörvényeket
hozták. Ám hozzátette: az igazi Magyarországot akkor sem Szálasiék
jelentették, az igazi Magyarország Bajcsy-Zsilinszky Endre
Magyarországa volt.
A képviselő szólt az antiszemitizmus ma is fellelhető nyomairól.
Mint mondotta, nincs olyan szeizmográf, amely pontosan mérni,
érzékelni tudná napjaink antiszemitizmusát, de az tény, hogy a mai
Magyarországon a korábbi évekhez viszonyítva nyíltabb lett az
antiszemitizmus. Erre példaként idézte, hogy az utóbbi napokban is
több zsinagóga épületén feltüntek a horogkeresztek, s számos
felekezeti iskola ablakait betörték. Schőner Alfréd hangsúlyozta:
közösen kell felemelni szavunkat az antiszemitizmus megnyilvánulásai
ellen, mert 44 esztendővel Auschwitz után e jelenségek felett nem
térhetünk napirendre.
Ezt követően a képviselő két javaslattal élt: állítsanak
emlékművet az elpusztult 600 ezernyi magyarországi zsidónak, mert
tudomása szerint hazánkban, közterületen nincs ilyen emlékmű.
Javasolta továbbá, hogy Magyarország állítsa helyre a teljes körű
diplomáciai kapcsolatot Izrael állammal.
Schőner Alfréd megemlékező gondolatait azzal zárta: ,,úgy érzem,
egészében vagyok magyar és egészében vagyok zsidó. S e kettős
gyökerűség meghatározza azt a célkitűzést, amelyet a magyar zsidóság
az elkövetkezendő évtizedekben is maga elé tűzött e hazában,,.
(folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 12:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|