|
|
|
|
Az Országgyűlés májusi ülésszakának napirendje (1.rész)
|
1989. május 9., kedd - Szerdán délelőtt 10 órakor megkezdi munkáját az Országgyűlés májusi ülésszaka. A törvényhozókat - alkotmányos jogával élve - Szűrös Mátyás, a Ház elnöke hívta össze.
A májusi ülésszak előreláthatólag csütörtökön záruló első fordulójának munkanapjai intenzív törvénykezéssel telnek. Az elmúlt hónapok feszített ütemű törvényalkotói tevékenységének szerves részeként számos jogszabály-módosítási indítvány kerül a Parlament elé. A legjelentősebb indítványok között a testületre vár az Alkotmány kiegészítésére vonatkozó tövényjavaslat tárgyalása, illetve ezzel szoros összefüggésben annak a csaknem másfél évtizedes törvénynek a módosítása, amely a kormány tagjainak és az államtitkároknak a felelősségéről szól. E két módosítási tervezettel összhangban megújulnak maguk a Házszabályok is. A jelentőségüknél fogva a napirend élére sorolt jogszabály-változások egy új, jelentős jogintézmény megszületését teszik lehetővé. Az állami élet szabályrendszerébe újonnan beépülő bizalmatlansági indítvány, illetve ennek fordítottja, a bizalmi szavazás már a készülő új alkotmány szellemét tükrözi. Bevezetését a szakemberek a hatalmi ágak megosztására épülő államszervezet fékek és ellensúlyok rendszerének egyik fontos új elemeként értékelik. Az előkészítés során legtöbb vitát éppen az a feszültség éleztette, amely a modern államszervezési elveket tükröző jogintézmény és annak jobbára még változatlan jogi, társadalmi környezete között keletkezik. A tervezet kimunkálására vállalkozó jogi bizottság a problémák ellenére úgy határozott, hogy a módosító indítványokat az Országgyűlés elé terjeszti, mert az új jogintézményre feltétlenül szükség van a Parlament és a kormány kapcsolatának szabályozásában. A bizottság az indítvány több előírásával kapcsolatban a vitákat is tükröző alternatív javaslatot terjeszt a törvényhozók elé. Így például a bizalmatlansági szavazás elrendeléséhez szükséges arányt a megválasztott képviselők számának egynegyedében, illetve egyötödében javasolja megállapítani. Ajánlásaik közé tartozik, hogy a beterjesztett indítványokról öt napon túl, viszont 15 napon belül döntsenek a képviselők, s a bizalmat vesztett kormány utódját legkésőbb 60 nap elteltével válassza meg az Országgyűlés (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 14:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|