|
|
|
|
Interjú Méray Tiborral - 1. - folyt.
|
- Igen. Ha jól emlékszem azt olvastam a müncheni kiadás előszavában, hogy 1957-ben, még Nagy Imre életében kezdett hozzá. Hogyan született meg a könyv ötlete? - 1957-ben kijuttatták Nyugatra, azt hiszem Kardos László és Göncz Árpád, Nagy Imre otthoni könyvét, ami itt magyarul A magyar nép védelmében címmel jelent meg. Ezért a kijuttatókat letartóztatták, börtönre ítélték. Úgy tekintették, mintha valami titkos iratot csempésztek volna ki Nyugatra, holott semmi titkosságról nem volt szó, ezek az írásai Nagy Imrének valójában a kommunista párt központi vezetőségéhez készültek. Ezt a könyvet 57-ben egy francia kiadó is megjelentette, s ez a kiadó keresett valakait, aki ismerte Nagy Imrét, és aki otthon volt a forradalom idején. Kért volna és kért is az illetőtől - tőlem - egy rövidebb tanulmányt, 15-20 gépelt oldalt arról, hogyan látom Nagy Imre magatartását a forradalom idején. Mikor ezt a tanulmányt írtam, akkor született meg bennem az a gondolat, hogy 15-20 oldalon nehéz elmondani mindazt, amire az ember gondol, amit elemezni, részletezni szeretne és valójában egy egész könyv kell ahhoz, hogy az ember Nagy Imre útját megértse és megértse a forradalom alatti magatartását. Hozzá kell tennem, hogy majdnem kötelességszerűnek éreztem mindennek a papírra vetését. Nem csak azért, mert Nagy Imrével szemben otthon akkor már egyre élesebb vádak hangzottak el, amelyek fenyegetetté tették a helyzetét, ez érezhető volt a Népszabadság hasábjairól vagy Kádár beszédeiből, de úgy láttam, hogy itt Nyugaton is Nagy Imrét nem látják igazából, nem tudják őt pontosan megítélni. Itt is elég sokat olvastam és hallottam arról, hogy Nagy Imre tulajdonképpen egy zsenge kezű habozó, egyrészt késlekedő, másrészt túl előresiető politikus volt, hogy nagy hibát követett el akkor, amikor kimondta a többpártrendszert, amikor kilépett a Varsói Szövetségből, amikor kinyilvánította Magyarország semlegességét és ezzel mintegy kiprovokálta a szovjet intervenciót. (folyt.)
1989. május 6., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|