|
|
|
|
Derzsi - moszkvai út
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósitója jelenti:
Moszkva, 1989. február 8. szerda (MTI-TUD.) - Eredményesnek és jónak nevezte moszkvai tárgyalásait Derzsi András. A magyar közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter az MTI -nek és a Világgazdaságnak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy szerdán záruló eszmecseréi számos területen, így a vasúti szállítás és az építőipari együttműködés terén előrelépést hoztak.
A szovjet közlekedési minisztériumban folytatott eszmecserék eredményeként a magyar és a szovjet miniszter megállapodott abban, hogy szakértői munkacsoportokat bíznak meg a záhony-csopi vasúti átrakó körzetben támadt gondok rendezése céljából. A miniszterhelyettesek vezette csoportok három hónap múlva teszik le az asztalra a konkrét intézkedési tervet, amely egyebek között szigorú bírságokat is előirányoz az átrakodást késleltető partner számára. Mint Derzsi András elmondta: kölcsönös érdek, hogy az évi 18 millió tonnás forgalmat lebonyolító csomópont gyorsan és hatékonyan működjön, nem csupán a két ország, hanem a jelentős tranzit forgalom miatt harmadik országok szempontjából is. A cél, hogy Záhony és Csop valódi kapuvá váljék a kelet-nyugati vasúti szállításban. A magyar miniszter mindehhez hozzátette, hogy egyebek között éppen a vasút tehermentesítése céljából Moszkvában megbeszéléseket folytatott a hajózási együttműködés bővítéséről is. Az összesen 13 szovjet partnerminisztériumban folytatott tárgyalások egyik konkrét eredménye, hogy szovjet részről támogatták a magyar építőipar részvételét a szovjetunióbeli szállodaépítési programban, s ennek első lépéseként magyar cégek részt vesznek egy lvovi szálloda rekonstrukciójában. Az elképzelések szerint a továbbiakban a magyar fél, ezirányú tapasztalatait és kapcsolatait felhasználva - az építkezéseket finanszírozó - nyugati partnerekkel vállalkozna szállodák építésére a Szovjetunióban. Hosszabb ideje húzódó tárgyalások után Derzsi András mostani moszkvai megbeszélésein megegyezés született arról is, hogy szovjet metróépítők még az idei év második félévében bekapcsolódnak a budapesti metró fejlesztésébe. A magyar tárgyaló küldöttség a szovjet légiközlekedési minisztériumban felvetette, hogy a szovjet fél a kölcsönösség elve alapján tegye lehetővé a Szovjetunió felett áthaladó légifolyosók használatát a MALÉV számára, mert a magyar légitársaság távol-keleti járatokat kíván indítani. Szovjet részről határozott igéret tettek arra, hogy megvizsgálják a kérést. +++
1989. február 8., szerda 07:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|