|
|
 |
|
 |
Budapest Főváros Tanácsának közleménye a hajléktalanokról
|
1990. január 12., péntek - A Fővárosi Tanács közleményt
juttatott el az MTI-hez, amelyben szükségesnek tartja tájékoztatni a
közvéleményt arról: a rendelkezésére álló eszközökkel változatlanul
mindent elkövet a hajléktalanok helyzetének javítása érdekében.
Az eddigiekben munkalehetőségek felkínálásával, ideiglenes
szálláshely biztosításával, rendkívüli élelmezési segéllyel,
munkásszálláson, szociális otthonban és kórházban történő
elhelyezéssel sietett a rászorulók segítségére. Vannak ugyanakkor
olyan hajléktalanok is, akik nem fogadják el a részükre felajánlott
segítséget, illetve megtagadják az együttműködést sorsuk
javításáért. Közöttük idős és beteg emberek, avagy olyan fiatalok,
akik csak csoportba verődve lennének hajlandók szálláshelyet
elfogadni.
A Fővárosi Tanács vezetése nem hagyhatja figyelmen kívül azt,
hogy a hajléktalanok közül nagyon sokan az ország más területeiről
jöttek Budapestre. Legtöbbjük nem jogosult arra, hogy a fővárosban
tanácsi bérlakást kapjon. Ugyanakkor több tízezer azoknak a
lakásigénylőknek a száma, akik a kerületi tanácsoknál évek óta
várnak lakásra. Nem lehet nem figyelembe venni azt a tényt sem, hogy
az önkényes beköltözések, lakásfoglalások Budapest közrendjét és
közbiztonságát sértik.
A Fővárosi Tanács vezetése többször folytatott egyeztetést a
Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság képviselőivel, amelynek
eredményeként az elkövetkező napokban megállapodás aláírására kerül
sor egy gondozási központ és egy alapítvány létrehozásáról, amelyhez
a Fővárosi Tanács jelentős pénzeszközökkel járul hozzá. A Fővárosi
Tanács további átmeneti szálláshelyek kialakítását önerőből nem
tudja megoldani.
A közvéleményt megosztja a hajléktalanok ügye. Sokan vannak,
akik megértőek, ám az emberek többsége felháborodik és türelmetlen,
ha életerős, egészséges és munkaképes emberek nem tesznek, vagy nem
akarnak tenni saját sorsuk rendezése érdekében.
Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy nem minden esetben
megfelelő az együttműködési készség az érintett szervek és a
lakosság részéről.
A hajléktalanok demonstrációi által Budapest került az
érdeklődés homlokterébe. A hajléktalanság azonban nem csak fővárosi
gond, ezért elengedhetetlen, hogy az ország valamennyi érintett
településén, a helyi erőforrások mozgósításával nyújtsanak
segítséget a rászorulóknak. (MTI)
1990. január 12., péntek 17:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|