|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (23. rész)
|
Az interpellációk sorát megszakítva az Országgyűlés visszatért a honvédelmi törvény módosításának tárgyalásához, mivel a honvédelmi bizottság időközben állást foglalt a felveteett módosító javaslatokkal kapcsolatban. A törvénytervezet vitájában elhangzottakra Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter válaszolt. Mindenekelőtt Vörösné Csuka Mária észrevételére reagált. A képviselő hiányolta, hogy a tervezetet nem bocsátották széles körű társadalmi vitára. A tárca vezetője ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az előkészítő szakaszban számos társadalmi szerv többször foglalkozott a készülő törvénnyel, s behatóan tárgyalták a Parlament bizottságai is. A miniszter rámutatott: az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy általános egyetértés van azzal a jelentős változással kapcsolatban, amely a honvédelmi kötelezettség teljesítésének most egy teljesen új formáját honosítja meg hazánkban. Ezt senki sem kifogásolta. Probléma csak akörül alakult ki, milyen módon vezessék be ezt a szolgálati fajtát, milyen legyen az engedélyezési eljárás, mennyi legyen a szolgálat időtartama. A Honvédelmi Minisztériumot a törvényjavaslat kidolgozásakor az vezette - miként ezt Viczián János megfogalmazta -, hogy ne kerüljön a jövőben lelkiismereti okok miatt senki se börtönbe. Már 1977-ben ebből indultak ki, amikor bevezették a fegyver nélküli szolgálat intézményét. Ugyancsak Viczián János idézte azt a régi szép gondolatot, hogy kovácsoljanak ekevasat a kardokból. Ez a jelszó azonban ma már némileg módosításra szorul - mutatott rá a honvédelmi miniszter. Rakétákból nem lehet ekevasat kovácsolni, azokat meg kell semmisíteni. Kárpáti Ferenc ennek kapcsán méltatta az Európában elhelyezett középhatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szovjet-amerikai egyezményt, s elemezte a kontinensen kialakult erőegyensúlyt. Hangoztatta: a magyar kormány minden erejével arra törekszik, hogy felgyorsuljanak e kedvező irányú folyamatok. A törvénytervezet tárgyalása során bizonyos értelmezési vita is kialakult. Ennek kapcsán a miniszter a mostani törvénymódosítást egykoron kezdeményező Paskai László bíborost idézte: ,,a törvények megértően intézkedjenek azokról, akik lelkiismereti okokból nem fognak fegyvert, de készek békés formában szolgálni az emberek közösségét,,. Itt most erről van szó - mutatott rá a miniszter. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 19:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|