|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Országgyűlés - harmadik nap (14. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Igy a képviselő továbbra sem tudta elfogadni, hogy a cégbíróságok költségeinek finanszirozását a fizetett illetékeken túl a cégközlöny megjelentetési díjához kapcsolják. A írásos miniszteri választ az Országgyűlés 100 tartózkodás mellett elfogadta. Szintén a május 12-ei ülésnapon interpellált Zsigmond Attila --------------- (Budapest, 5. vk.) a Minisztertanács elnökéhez a pénzügyi elvonás-szemlélet elterjedése, s az ebből fakadó intézkedések tárgyában. Az interpellációra a kormányfő megbízásából a pénzügyminiszter nyújtott be írásos választ. A képviselő a miniszteri választ tudomásul vette, az Országgyűlés pedig egy ellenszavazattal és két tartózkodás mellett elfogadta. Szalai Géza (Budapest, 20. vk.), a Ganz Szerszámgyár Vállalat ----------- vésnök szakmunkása a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló 1988. évi 23. törvény módosítását javasolta. Mint mondta, a hat hónapja érvényben lévő törvény gyakorlati tapasztalatai alapján több ponton is elkerülhetetlen a törvény módosítása. Az általános rendelkezések például nem adnak lehetőséget a szakképzésben érintett intézményeknél jelentkező anyag-, energia- és működési költségek elszámolására. Ezek a vállalatok igénylik, hogy a szakképzési alapba általuk is befizetett összegből az említett célokra visszaigényelhessenek. Ennek hiányában ugyanis arra kényszerülhetnek, hogy felszámolják a képzést. Glatz Ferenc válaszában elmondta: elismeri, hogy van ilyen veszély a tanműhelyek körülbelül 20 százalékát érintően, különösen a fémipari szakmunkásképzésnél. Éppen ezért a tárca máris elkülönített a szakképzési alapból 20 millió forintot a jelzett gondok orvoslására. Az Ipari Minisztériummal közösen pedig a jövő héten kezdődő tárgyalásokon megkezdik a törvény felülvizsgálatát, áttekintik az esetleges módosítási javaslatokat. Az interpelláló képviselő miután elfogadta a választ, ismét fejtegetésekbe kezdett, amit a képviselőtársak rossz néven vettek, és letapsolták az interpellálót. Az Országgyűlés végül is négy tartózkodással elfogadta a miniszteri választ. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 15:30
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|