Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 01.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Tiltakozás a pazarló költekezés ellen

"Alulírottak, a XV. kerület demokratikus szervezetei tiltakozunk a pazarló költekezés legújabb megnyilvánulása ellen. A Fővárosi Tanács - fejlesztési alapjából - 17 millió forintot áldoz a szoborállítási keret elkülönített összegéből Pátzay Pál Lenin emlékművének felújítására. Ez a hatalmas összeg nem a szobor, hanem a vörös gránit talapzat renoválási költsége a mai árakon. Kérdésünk, hogy a végrehajtó bizottság a mai gazdasági helyzetben is megszavazná ezt a beruházást? Ilyen gazdagok vagyunk? Független Kisgazdapárt Magyarországi Szociáldemokrata Párt Magyar Demokrata Fórum Szabad Demokraták Szövetsége FIDESZ"
SZER:

Mécs Imre kijelentése

"A Történelmi Igazságtétel Bizottság szóvivője, Mécs Imre kijelentette: az MSZMP tagjai csak magánszemélyekként vehetnek részt a temetésen. Amennyiben hivatalos minőségükben jelennének meg, a hozzátartozók és barátok eltávolíthatják a koporsókat a közelükből."

Nagy Imre

Nagy Imre SZER
--------- München, 1989. június 6.
     Magyar híradó

    A hatalmon lévő párt képviselőinek nyilatkozatában az 56-os
forradalom leverésének értékeléséről, illetve kimagyarázásáról
ismételten felbukkan a hivatkozás bizonyos nemzetközi tényezőkre. Mi
a véleménye erről a felelősség áthárításról Kende Péter
politológusnak?

    - Lehet-e Magyarországon kívüli erőhatások számlájára írni Nagy
Imréék kivégzését? Egy bizonyos értelemben igen. Kádárékat a
Szovjetunió ültette hatalomba 1956 novemberében, a Kádár-kormány
politikai irányát Moszkvából határozták meg, és feltehető, hogy
Kádár Jánosnak és társainak minden fontosabb lépésükhöz ki kellett
kérniük a szovjet vezetők engedélyét. Ez a Nagy Imréék elítélésére
is vonatkozik. Elképzelhetetlen, hogy egy ilyen hatásában oly fontos
és látványos lépést Kádárék Moszkva tudomása nélkül terveltek volna
ki.

    Az, amit eddig mondtam, kétségtelenné teszi az orosz vezetés
politikai felelősségét és bűnrészességét Nagy Imréék kivégzésében.
Talán még az időpontot is ők határozták meg. De következik-e ebből,
hogy az eljárást lefolytató magyar hatóságok puszta eszközök, és
mint ilyenek bűntelenek voltak? Mindenesetre nem bűnösebbek, mint az
a hóhér, aki szakmai kötelességét teljesítve megfojtotta Nagy Imrét
és társait.

    A válasz - véleményem szerint - háromszorosan is nemleges.
Kádárék mindenekelőtt azért nem voltak bűntelenek, mert egyikük sem
volt köteles 1956. november 4-ikén azt a dicstelen szerepet
elvállalni - az ellenkormányban való részvételt -, amelyből az
oroszok a fegyveres beavatkozás jogalapját merítették. (folyt.)


1989. június 6., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Nagy Imre - 5/1. folyt.

Ugyanúgy, mint Nagy Imre, Kádár János is mondhatott volna nemet,
amikor a moszkvai elvtársak azt követelték tőle, hogy vegyen részt a
magyar népfelkelés leverésében. S persze ez nemcsak Kádár Jánosra
vonatkozik, hanem Marosán Györgyre, Apró Antalra és a többiekre is.
Az a körülmény, hogy mindezek az emberek féltek a forradalomtól, a
népharagtól, a pártállam összeomlása által teremtett helyzettől,
legfeljebb magyarázat, de nem mentség.

    A második ok, ami miatt nem lehet elhárítani a felelősséget,
közvetlenül az 1958-as eseményekkel függ össze. Nem igaz, hogy az 56
utáni rendcsinálás csak úgy történhetett, ahogyan történt. Nem igaz,
hogy Magyarország lecsendesítéséhez sok száz embert kellett
kivégezni, jóval többet, mint az osztrákoknak 1849. után, Haynau
rémuralma idején. Hogy milyen méretű lesz a megtorlás, az jelentős
részt a Kádár János-féle pártvezetésen is múlt.

    Ám tegyük fel, hogy Nagy Imréék kivégzését nyomatékosan
követelték az oroszok. Kádárék mondhattak volna nemet. Egészen
bizonyos, hogy az MSZMP akkori vezetősége megmakacsolja magát Nagy
Imre ügyében, és egységesen szembeszegül, akkor a moszkvai hűbérúr
végülis enged. Az 50-es évek elején például Lengyelországban
Sztálinék nem tudták elérni Gomulka kivégzését, mert az akkori
lengyel pártvezetőség nem engedte magát ebbe a bűnténybe
belerántani. Hruscsov sem lett volna szerencsésebb Magyarországon,
hogyha Kádárék a sarkukra állnak.

    A harmadik ok végül, ami miatt nem lehet mindent a felbújtókra
kenni, magától értetődően következik az emberi igazságérzetből és az
általános jog alapelveiből. Felelős nemcsak az, aki a parancsot
kiadja, hanem az is, aki végrehajtja. Különösen vonatkozik ez egy
olyan végrehajtóra, mint amilyen Kádár János volt, aki - mint tudjuk
- 1956 november végén szabad elvonulást adott Nagy Imrének és
társainak. Ez a körülmény különösképpen arra kellett volna késztesse
Kádár Jánost, hogy nemet mondjon 58 nyarán, amikor az úgynevezett
Nagy Imre-perre sor került. +++


1989. június 6., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:

"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD