|
|
|
|
Nagy Imre
|
Nagy Imre SZER --------- München, 1989. június 6. Magyar híradó A hatalmon lévő párt képviselőinek nyilatkozatában az 56-os forradalom leverésének értékeléséről, illetve kimagyarázásáról ismételten felbukkan a hivatkozás bizonyos nemzetközi tényezőkre. Mi a véleménye erről a felelősség áthárításról Kende Péter politológusnak? - Lehet-e Magyarországon kívüli erőhatások számlájára írni Nagy Imréék kivégzését? Egy bizonyos értelemben igen. Kádárékat a Szovjetunió ültette hatalomba 1956 novemberében, a Kádár-kormány politikai irányát Moszkvából határozták meg, és feltehető, hogy Kádár Jánosnak és társainak minden fontosabb lépésükhöz ki kellett kérniük a szovjet vezetők engedélyét. Ez a Nagy Imréék elítélésére is vonatkozik. Elképzelhetetlen, hogy egy ilyen hatásában oly fontos és látványos lépést Kádárék Moszkva tudomása nélkül terveltek volna ki. Az, amit eddig mondtam, kétségtelenné teszi az orosz vezetés politikai felelősségét és bűnrészességét Nagy Imréék kivégzésében. Talán még az időpontot is ők határozták meg. De következik-e ebből, hogy az eljárást lefolytató magyar hatóságok puszta eszközök, és mint ilyenek bűntelenek voltak? Mindenesetre nem bűnösebbek, mint az a hóhér, aki szakmai kötelességét teljesítve megfojtotta Nagy Imrét és társait. A válasz - véleményem szerint - háromszorosan is nemleges. Kádárék mindenekelőtt azért nem voltak bűntelenek, mert egyikük sem volt köteles 1956. november 4-ikén azt a dicstelen szerepet elvállalni - az ellenkormányban való részvételt -, amelyből az oroszok a fegyveres beavatkozás jogalapját merítették. (folyt.)
1989. június 6., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nagy Imre - 5/1. folyt.
|
Ugyanúgy, mint Nagy Imre, Kádár János is mondhatott volna nemet, amikor a moszkvai elvtársak azt követelték tőle, hogy vegyen részt a magyar népfelkelés leverésében. S persze ez nemcsak Kádár Jánosra vonatkozik, hanem Marosán Györgyre, Apró Antalra és a többiekre is. Az a körülmény, hogy mindezek az emberek féltek a forradalomtól, a népharagtól, a pártállam összeomlása által teremtett helyzettől, legfeljebb magyarázat, de nem mentség. A második ok, ami miatt nem lehet elhárítani a felelősséget, közvetlenül az 1958-as eseményekkel függ össze. Nem igaz, hogy az 56 utáni rendcsinálás csak úgy történhetett, ahogyan történt. Nem igaz, hogy Magyarország lecsendesítéséhez sok száz embert kellett kivégezni, jóval többet, mint az osztrákoknak 1849. után, Haynau rémuralma idején. Hogy milyen méretű lesz a megtorlás, az jelentős részt a Kádár János-féle pártvezetésen is múlt. Ám tegyük fel, hogy Nagy Imréék kivégzését nyomatékosan követelték az oroszok. Kádárék mondhattak volna nemet. Egészen bizonyos, hogy az MSZMP akkori vezetősége megmakacsolja magát Nagy Imre ügyében, és egységesen szembeszegül, akkor a moszkvai hűbérúr végülis enged. Az 50-es évek elején például Lengyelországban Sztálinék nem tudták elérni Gomulka kivégzését, mert az akkori lengyel pártvezetőség nem engedte magát ebbe a bűnténybe belerántani. Hruscsov sem lett volna szerencsésebb Magyarországon, hogyha Kádárék a sarkukra állnak. A harmadik ok végül, ami miatt nem lehet mindent a felbújtókra kenni, magától értetődően következik az emberi igazságérzetből és az általános jog alapelveiből. Felelős nemcsak az, aki a parancsot kiadja, hanem az is, aki végrehajtja. Különösen vonatkozik ez egy olyan végrehajtóra, mint amilyen Kádár János volt, aki - mint tudjuk - 1956 november végén szabad elvonulást adott Nagy Imrének és társainak. Ez a körülmény különösképpen arra kellett volna késztesse Kádár Jánost, hogy nemet mondjon 58 nyarán, amikor az úgynevezett Nagy Imre-perre sor került. +++
1989. június 6., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|