|
|
|
|
A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése (1. rész)
|
1990. október 31., szerda - Az elmúlt heti nagy jelentőségű
három nap után nem lehet már úgy intézni az ország ügyeit mint
eddig, a bekövetkező változás vélhetően Budapest életét is
átalakítja - hangoztatta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a
Fővárosi Közgyűlés kedden délelőtt nemsokkal 10 óra után
megkezdődött alakuló ülésén.
A továbbiakban azt hangsúlyozta: a főváros új vezetésének számos nehézséggel kell majd megkűzdenie. Eredményes tevékenységének első számú feltétele az első pillanattól kezdve az emberközpontúság lesz. A legfontosabb feladatai közé tartozik az is, hogy változtasson a közigazgatás eddigi gyakorlatán, mert ha ezt nem sikerül megtennie, akkor nem érkezünk meg Európába.
A Fővárosi Közgyűlésnek, folytatta, elsősorban szakmailag kell irányítani a várost és messze menőkig kerülnie kell pártszempontok, pártérdekek érvényesítését. Ezzel összefüggésben kefejtette azt a véleményét: célszerű volna kialakítani a pártokon felül emelkedő együttműködés szellemét, s ez az új magyar modell elvezethet majd oda, hogy Budapest ne egy vízfej, hanem világító fáklya legyen az ország életében.
Dr. Horler Miklós, a képviselő-testület korlenöke arra mutatott rá, hogy ezzel a nappal új fejezet kezdődik Budapest városigazgatásában, majd dr. Berényi Sándor, a Fővárosi Választási Bizottság elnöke tájékoztatta a testületet a budapesti és a kerületi önkormányzati választások tapasztalatairól.
Ennek meghallgatása után a közgyűlés megkezdte a vitát a főpolgármester választásáról. (folyt.köv.)
1990. október 31., szerda 11:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése (2. rész)
|
A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén a testület döntött arról, hogy a főpolgármester fizetése a miniszteri munkabér 100 százaléka, azaz 65 ezer forint lesz. Ezt követte a főpolgármester jelölése, s ennek során csak Demszky Gáborra érkezett javaslat, így csak az ő neve került fel a listára.
Nem sokkal 11.30 óra után a képviselőtestület korelnöke ismertette a szavazás eredményét. Eszerint a 88 fős képviselőtestületből eddig megválasztott 87 tag közül 84-en szavaztak. Közülük 52-en Demszky Gáborra adták voksukat, így mától a 38 éves, jogi végzettségű politikus lett Budapest főpolgármestere. Demszky Gábor eskütétele után rövid beszédében szólt arról, hogy a főváros vezetése a jövőben minden döntést az érintettekkel és az érdekeltekkel történt előzetes megbeszélés után kíván meghozni. Munkájukat egyébként határozottan és nagy fokú sajtónyilvánosság mellett akarják végezni. Egyúttal hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a fővárosi önkormányzat tevékenységében pártállástól függetlenül a szakértelem és a hivatásbeli lelkiismeret elsődlegességére kell törekedni, a politikai megfontolások csak másodlagosak lehetnek.
A legsürgősebb feladatok között említette Demszky Gábor a humánus gondoskodásra szoruló rétegek, különösen a hajléktalanok támogatását. Az elmúlt krízishétvége eseményeire utalva a főpolgármester köszönetét fejezte ki a Városháza és a fővárosi közüzemek dolgozóinak, valamint a budapesti rendőröknek azért a helytállásért, amellyel a válság ellenére is működtették a várost.
A főpolgármester megválasztását követően az alakuló ülés szinte azonnal munkajellegű tanácskozássá változott. Több órás - itt-ott pártpolitikai villongásoktól sem mentes - ügyrendi vita során végül is sikerült számos fontos érdemi kérdésben, valamint a testület munkáját és a főváros életét érintő ügyben megállapodni.
Így abban is, hogy egy 9 fős ügyrendi bizottságot hoztak létre a közgyűlés ideiglenes ügyrendjének elkészítésére. Megbízták a főpolgármestert azzal, hogy írja ki a főjegyzői állásra vonatkozó pályázatot úgy, hogy a munkakör legkésőbb január 15-ig betölthető legyen. Ugyancsak a főpolgármester feladata, hogy a városházi irányítás alá tartozó valamennyi vállalatnál megbízza a felügyelő bizottsági tagokat. Több mint egyórás vita után döntöttek arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés legközelebbi ülését november 15-én, csütörtökön tartják. Ezt követően újabb vita alakult ki a hajléktalanok helyzetére vonatkozó fővárosi elképzelésekről. Végül is úgy foglaltak állást, hogy az e kérdéskörben készült előterjesztést a következő testületi ülésen vitatják meg. (folyt. köv.)
1990. október 31., szerda 18:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése (3. rész)
|
Döntött még a közgyűlés arról, hogy a parlament által meghozandó átmeneti törvények elfogadásáig, illetve a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáig, felruházzák a főpolgármestert mindazokkal a jogosítványokkal, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos jogkörébe. Ennek alapján felkérték a főpolgármestert arra, hogy tegye meg mindazokat az intézkedéseket, amelyeket szükségesnek tart a hajléktalanok helyzetének javítása érdekében. E munka segítésére ad hoc bizottságot választottak Győri Péter vezetésével.
Végezetül a testület állásfoglalásában felkérte a belügyminisztert: mielőbb juttassa el a Fővárosi Közgyűléshez a fővárosi törvény tervezetét annak érdekében, hogy a kerületi önkormányzatok és a Fővárosi Közgyűlés kialakíthassa álláspontját. (MTI)
1990. október 31., szerda 18:57
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|