|
|
|
|
1989. október 23-a eseményei (1. rész)
|
1989. október 23., hétfő - Első ízben emlékeztek meg legálisan a fővárosban és az országban az 1956-os népfelkelésről. Az Október 23-a Bizottság szervezte hétfői budapesti rendezvények a harminchárom évvel ezelőtti helyszíneken zajlottak, majd az ott összegyűltek este 6 órára a Parlament elé vonultak.
Délelőtt Budapesten, a Bazilikában ünnepi istentiszteletet tartottak az 1956-ban elesett áldozatok emlékére. A zsúfolásig megtelt templomban a gyászmisét Szabó Géza kanonok, a Szent Jobb őre celebrálta. A nap folyamán a Rákoskeresztúri temető 301-es és a Kerepesi temető 21-es parcellájában sok százan rótták le kegyeletüket az 1956-os áldozatok sírja előtt. Friss virágok és koszorúk sokasága borította Nagy Imre, Losonczy Géza, Maléter Pál, Gimes Miklós, Szilágyi József, az ismeretlen forradalmár, valamint a többi mártír sírját. Ezen a napon temették újra a 300-as parcellában Balázs Ferencet, akit 1957-ben fegyverrejtegetés vádja miatt végeztek ki. Balázs Ferenc poraira egyévi kutatás után a 245-ös parcellában leltek rá. A budapesti megemlékezés első színhelyén, a Corvin közben több ezren gyűltek össze. A Himnusz eléneklése után a józsefvárosi ellenzéki kerekasztal nevében Ruttkay Levente egyebek közt arról szólt, hogy harminchárom éve itt sokan meglátták a jövőt, az emberek nemcsak a tankok torkolattüzét, a halottakat és a sebesülteket látták, hanem a szabad Magyarország felragyogását is. Ezt követően Szalai Róbert, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége nevében szólt. A Killián-laktanyánál már több mint tízezren voltak jelen, amikor Maléter Pál özvegye, Gyenes Judit felavatta az épület falán elhelyezett emléktáblát, amelyet az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjai és névtelen hősei emlékére a józsefvárosi és a ferencvárosi ellenzéki kerekasztal készíttetett el. Maléter Pál özvegye 1956-ot a XX. századi magyar történelem legigazabb szabadságharcának minősítette. Hangsúlyozta, hogy ma türelemmel, okos politikával lehet csak kivívni a szabad, független és demokratikus Magyarország megteremtését. (folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 18:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. október 23-a eseményei (2. rész)
|
Kis Gyula a ferencvárosi ellenzéki kerekasztal nevében idézte fel a Corvin köziek és a Killián-laktanyában lévők összefogását. Márton András, aki 1956-ban a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia ezredese volt, egyebek közt arról szólt, hogy Maléter Pál ezredes elsőként mondott nemet a laktanya és a Corvin közi bázis megsemmisítését elrendelő népellenes parancsra, s átállt a felkelők oldalára. Ezt követően a tömeg a Magyar Rádió épülete elé vonult, ahol az intézmény és a józsefvárosi ellenzéki kerekasztal közös emléktábláját avatták fel. Raj Tamás, a józsefvárosi ellenzéki kerekasztal nevében azt hangsúlyozta, hogy 1989 soha nem lett volna 1956 nélkül. Hajdú István, a Magyar Rádió elnöke többek között arról beszélt, hogy a Rádió feladata a nemzet sokszólamú hangjának hiteles közvetítése. A korszerű nemzeti rádió egyetlen cenzora csak a lelkiismeret lehet; igazmondó, szabad Magyar Rádióra van szükség. (folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 18:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. október 23-a eseményei (3. rész)
|
Mintegy másfél-kétezer ünneplő gyülekezett a Műszaki Egyetem központi épülete előtt, ahol 1956 októberében az emlékezetes 16 pont követeléseit fogalmazták meg az egyetemisták. A műegyetemi megemlékezés első szónoka Marián István volt, aki a 33 évvel ezelőtti napokban a katonai tanszék vezetőjeként, egyetemi professzorként tanítványai oldalán részt vett a népfelkelésben. Mécs Imre - 1956 októberében maga is műegyetemi hallgató és a Nemezetőrség szervezője - beszédében megemlékezett mindazokról, akik a harcokban estek el vagy a megtorlások áldozataiként vesztették életüket, majd kiemelte: a jelenlegi forradalmi átalakulás során vér nélkül teljesülnek 1956 követelései. Wachsler Tamás a FIDESZ képviseletében a felkelésben részt vevő egyetemisták és a mai politizáló ifjúság, a fiatal demokraták között vont párhuzamot. Ezt követően az ünneplő tömeg az ugyancsak 1956 napjait idéző középen kivágott, illetve Kossuth címerrel díszített zászlókkal és transzparensekkel a Bem térre vonult. Itt elsőként Sebestyén László, az 1956 októberében újjászervezett Petőfi Párt vezetőségi tagja szólt a teret egészen a Duna partig benépesítő tömeghez. Viktor Vorosinszki - 1956-ban lengyel tudósítója az eseményeknek - a Szolidaritás és személyesen Lech Walesa üdvözletét tolmácsolta. Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum köztársasági-elnök-jelöltje felelevenítve a 12 nap történetét, rámutatott: e 12 nap elegendő volt arra , hogy megteremtődjenek egy demokratikus társadalom keretei. (folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 18:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. október 23-a eseményei (4. rész)
|
A Hősök terén délután fél négykor kezdődött meg az Október 23-a Bizottság koszorúzási ünnepsége. A Himnusz eléneklését követően először Király Béla, az 1956-os nemzetőrség parancsnoka, Maléter Pál özvegye, Gyenes Judit és a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúját a Magyar Hősök Emlékművén, amelynél a Magyar Néphadsereg díszzászlóaljának két katonája állt díszőrséget. Ezt követően az Október 23-a Bizottság képviselői koszorúztak. A Hősök terén először Hornyák Tibor mondott beszédet, majd Zimányi Tibor arról szólt, hogy a múltért nem vezethet a bosszúállás vágya, ám aki fegyverrel akar hatalomra törni, az a jövőben rekesztessék ki a magyarságból. A beszédeket követően Bánffy György színművész olvasta föl Albert Camus, a világhírű francia író A magyarok vére című írását, majd különböző szervezetek, mozgalmak, pártok képviselői újabb koszorúkat helyeztek el a Magyar Hősök Emlékművén. Az Október 23-a Bizottság ünnepségeinek különböző helyszíneiről a Parlament elé vonult a tömeg. (folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 18:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A szerkesztőségek figyelmébe -----------------------------
|
1989. október 23., hétfő - A mai mtib1046 számú, 1989. október 23-a eseményei (2. rész) című hírünkhöz a következő pótlást adjuk: Nem sokkal ezután megkoszorúzták a Magyar Rádió védelmében hősi halált halt mártírok emléktábláját. (MTI)
1989. október 23., hétfő 19:53
|
Vissza »
|
|
1989. október 23-a eseményei (5. rész)
|
Tíz- és tízezrek gyűltek egybe az október 23-ai rendezvénysorozat központi eseményén, a Kossuth téren. A Parlamentet nemzeti színű zászlók díszítették, középen pedig a hatalmas, Szabadság Függetlenség feliratú transzparens előtt tartotta egy asszony azt a középen lyukas nemzeti lobogót, amely Nagy Imre és mártírtársai június 16-i temetésén az ismeretlen forradalmár koporsóját fedte. Azon az erkélyen pedig, amelyen 33 évvel ezelőtt Nagy Imre szólt a Kossuth téren egybegyűlt tömeghez, a politikus arcképét helyezték el. A Parlament főbejárata előtt pontban 6 órakor Bereczky Vilmos, a 22 ellenzéki szervezetet tömörítő Október 23-a Bizottság elnöke nyitotta meg hangsúlyozva, hogy 33 esztendő után, az újjászületett Magyar Köztársaság kikiáltásának napján először van alkalom október 23-a szabad megünneplésére. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének elhangzása után elsőként Fónay Jenő mondott beszédet. ,,Akkor, az újságfáklyák lángjainál Nagy Imrét követeltük a kormányba. Ma, 1956 igazságával azt követeljük, hogy a ma kihirdetett Magyar Köztársaság a nép boldog, független állama legyen, de ne csak papíron, hanem a valóságban is,, - mondotta egyebek között. Szólt arról, hogy számára ez a nap nem ád teljes megnyugvást, mert ,,hiába tűztük ki célul, hogy október 23-a nemzeti ünnep legyen, még mindig fenntartással, ellenállással kell szembenéznünk. Ők a mai napot a nemzeti megbékélés, a nemzeti emlékezés napjává minősítik,, - hangoztatta, majd az októberi napokat felidézve kijelentette: ,,mi, ez a csodálatos emberáradat esküszünk, hogy október 23-a számunkra nemzeti ünnep,,. Végezetül új összefogásra hívott fel. ,,Tanuljuk meg keserves múltunk tanulságait Ne engedjük magunkat megosztani. Ez a mi nemzeti ünnepünk legnagyobb követelése és értékelése,, - mondotta. Obersovszky Gyula, akit 1956 után halálra ítéltek, majd ezt böntönbüntetésre változtatták, máig benne élő sérelmeiről beszélt a többi között arról, hogy nincs útlevele mind a mai napig, a XX. századi Európa közepén. A továbbiakban kijelentette: ,,Jóleső érzéssel tekintek Moszkva felé. Szorítok Gorbacsovért, akinek végre sikerült megforgatni az áporodott légtereket. Szorítok érte és féltem. Csak illúzió addig a mi szabadságunk is, amíg Moszkva nem szabad.,, Majd úgy fogalmazott: ,,Ronald Reagan kezét ,,visszamenőleg is,, meg kell szorítania felbecsülhetetlen érdemeiért abban, hogy kezd valami dallam térülni a világra, a sorsüldözte keleti térfelekre is átható dallam.,, A szónok felidézte a népfelkelés napjait, benne saját tevékenységét, ahogyan útjára indította a forradalmi ifjúság lapját, az Igazságot. (folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 20:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. október 23-a eseményei (6. rész)
|
Krassó György közgazdász - Nagy Imre 33 évvel ezelőtti beszédét idézve - ,,Elvtársak,, megszólítással kezdte mondandóját. Majd emlékeztetett arra, hogy annak idején a mintegy 100 ezer fős tömeg ,,Nem vagyunk elvtársak, magyarok vagyunk,, kiáltással válaszolt Nagy Imre megszólítására. Az októberi napokra emlékezve Krassó György hangsúlyozta, hogy akkor elementáris erővel jutott érvényre: ,,a magyarságnak elege volt az önkényből, a jogtiprásból, az orosz megszállásból,,. Hozzátette: a magyar nép 33 évvel ezelőtt élt a lehetőséggel, kezébe vette sorsát, s olyan tetteket vitt véghez, ami visszaadta a már annyiszor lejáratott eszmébe, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjébe vetett hitet. Krassó György hangsúlyozta: 33 év elteltével ez a nemzet ma is változást akar, és síkraszáll a szabadságért, a függetlenségért. A szónok végezetül kijelentette, hogy a jelenlegi országépítést, ,,az új honfoglalást,, csak 1956 eszméire lehet alapozni. Witner Mária - aki 1956 októberében a Corvin közben harcolt, majd éveket töltött börtönben - előljáróban leszögezte: október 23-án egy spontán nemzeti forradalom tört ki hazánkban. Mint mondotta, akkor a forradalom valamennyi résztvevője tiszta szívvel hitt egy szebb magyar jövőben, s nem ők tehetnek róla, hogy ez nem valósult meg. A forradalom utáni időkre emlékezve elmondta: sokan váltak hazátlanná, sok százan estek áldozatul a megtorlásoknak. Rácz Sándor, az egykori Nagybudapesti Munkástanács elnöke beszédét kezdve világraszóló ünnepnek nevezte október 23-át. Az 1956-os napok eseményeit idézve hangsúlyozta: a szovjet fegyverek illetéktelenül és jogtalanul avatkoztak be hazánk sorsába. ,,Az akkor leomló falak, a romok nemcsak a felkelőket temették maguk alá, hanem egy emberidegen ideológiát is, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy nincs helye a világban,,. A Parlament előtt egybegyűlt fiatalokhoz intézve szavait a következőket mondta: ,,A magyar jövő bennetek van, nem a nyugati és a keleti segítségben.,, Végezetül leszögezte, hogy a mai napon kikiáltott Magyar Köztársaság tartalommal csak úgy tölthető meg, ha valóban megszületik egy szabad Magyarország. A Kossuth téri megemlékezés végén két, immár dokumentum értékű írás hangzott el: Bibó István egykori államminiszter november 4-ei kiáltványa, illetve Kósa Pálnak, az Újpesti Forradalmi Bizottság vezetőjének kivégzése előtt a siralomházban papírra vetett búcsúlevele. Az október 23-ai emlékező rendezvénysorozat központi eseménye a Szózat közös eléneklésével zárult. (MTI)
1989. október 23., hétfő 20:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|