|
|
 |
|
 |
A Független Jogász Fórum ajánlásai a magyarországi válsághelyz (OS)
|
A Független Jogász Fórum ajánlásai a magyarországi válsághelyzet
kialakulás személyi okainak feltárásáról és a személyes helytállás
kötelezettségéről szóló törvény kidolgozásához (1. rész)
1990. március 6., kedd -
Széles körű igény merült fel a magyar társadalomban arra, hogy
megismerje azon személyek körét, akik az ország jelenlegi válságának
előidézői, továbbá arra is, hogy e személyek helytállási
kötelezettségét a jogállamiság igényeinek megfelelő törvényes
keretek között, arra hivatott szervezet megállapítsa.
A jogállam kialakítására törekvő társadalomnak nem érdeke és
nem célja, hogy népítélet formájában vegyen elégtételt vélt vagy
valós sérelmeiért. Tekintve, hogy a hatályos jogszabályok nem
mindenben alkalmasak a társadalmi igény kielégítésére, törvényt,
mégpedig alkotmányerejű törvényt kell alkotni egyrészt a joghézagok
betöltésére, a szükséges anyagi, jogi és eljárásjogi szabályok
megalkotására, másrészt az ehhez szükséges intézményi rendszer
felállítására.
A megalkotandó törvénynek egy korszakot kell lezárnia,
következésképp társadalmi rendeltetésének betöltése után okafogyottá
válik.
A törvény időszerűsége nem kétséges, ez azonban nem adhat
alkalmat arra, hogy elhamarkodott eljárással társadalmi
bizonytalanságot keltsen. A törvény önálló helytállási rendszert
kíván kialakítani, meghagyva a külön jogágak alapján megállapítható
felelősség szabályait. Ebből következik, hogy a jogkövetkezmények
rendszere sajátos.
I.
A tervezett törvény időbeli hatálya:
1949. augusztus 20-a, az úgynevezett Alkotmány (1949. évi XX.
törvény) hatályba lépésének napja az a kezdő időpont, amelytől
kezdve tanusított magatartások a törvény hatálya alá eshetnek. Ez
ugyanis az az időpont, amikor a formálisan választott országgyűlés a
pártállami szisztémát törvénybe iktatta. A kommunista párt vezető
szerepének alaptörvénybe iktatásával pedig megteremtette a párt és
funkcionáriusainak közjogi státusát.
Minthogy 1988. május 20-ig, a pártértekezletig szóba kerülhetett
a pártállam és intézményeinek semmiféle érdemi vizsgálata, az e
törvény hatálya alá eső magatartásokra nézve az elévülés e naptól
kezdődik. (folyt.köv.)
1990. március 6., kedd 16:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. április 19. Az EKA Sólyom Lászlót és Tölgyessy Pétert jelöli a Nemzeti kerekasztal tárgyalásainak előkészítőiül. Az MSZMP részéről ennek a bizottságnak tagjai: Forgács Imre, György István, és Tóth András voltak."
III/III jelentés FKgP tagtoborzóról Csongrád egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Lázár Ilona vagyok, V. kerület, Stollár Béla u. 12/c. Március 2-án föladtam az önök címére légipostán egy levelet, melyet Lángh Júliának címeztem... (MEGSZAKAD, ÚJRA JELENTKEZIK) ...és amelyben megköszöntem az önök nagyon jó műsorát és az összes munkatársának jó egészséget kívántam. Valószínűleg azért nem érkezett meg a levél, mert egy 20 schillingest beletettem válasz-bélyegre. Azt szeretném, hogy ha lenne olyan kedves vagy megírni, vagy üzenetben... hogy február 2-án kiadtak egy érrendszei betegségre való gyógyszert, és ez nagyon fontos lenne édesanyámnak, de a nevét nem tudom. Ha lennének szívesek megüzenni Helén névre, vagy pedig ha a nyáron kimegyek, akkor visszaküldöm a bélyegpénzt."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|