Rendszerváltás és az MTI

	Nincs döntés a kamatadó ügyében - Szerdán ül össze ismét az Alkotmánybíróság (2. rész)
A felszólalók között élénk szócsata alakult ki. Az adótörvény hatálytalanítását szorgalmazzók egyebek között azzal érveltek, hogy az állampolgári szabadság jegyében köttetett kétoldalú szerződésbe a kormány utólag és hatalmi szóval avatkozott be, mégpedig olyan módon, hogy azzal törvénytelenül semmissé tett egy korábbi megállapodást. Mint hangoztatták, a megkívánható önmérséklet nélkül és ilyen alapon, tehát a nehéz gazdasági helyzetre és a közteherviselésre való hivatkozással, holnap akár az állampolgárok ingatlanjaira is rátehetné a kezét a kormány, mintegy elkobozhatná vagyontárgyaikat. A Független Jogász Fórum képviselője szerint egyoldalú szerződés-felrugásáról volt, illetve van szó. A SZÖVOSZ Országos Lakásszövetkezeti Választmányának titkára kétségbe vonta a kamatadó megszavaztatásának módját is. Utalt arra, hogy ilyen törvény elfogadtatásához kétharmados többség szükséges, ezzel szemben a képviselők hatvan százaléka sem adta voksát a szóban forgó törvényre. A szegedi Északi Lakásépítő Szövetkezet elnöke szakmailag megalapozatlannak minősítette a kormányzat érvelését a kamatadó mellett. A közvetlenül a lakosságot képviselő hozzászóló úgy vélekedett, hogy a kamatadó a szociális jog visszavételét jelenti, mert amikor a kétoldalú kölcsönfelvételi szerződést megkötötték, társadalmi juttatásként állapították meg a viszonylag alacsony kamatot. Mások a lakosságot sújtó pénzügyi erőszaknak mondták a kamatadót, ismét mások arra hívták fel a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróságot nem terhelheti a kormány lemondással való fenyegetőzése. Surányi György, az Országos Tervhivatal és Kunos Péter, a Pénzügymininisztérium államtitkára a kormány korábbi álláspontjához híven védelmébe vette a kamatadó alkotmányosságát. Surányi György azt hangsúlyozta, hogy a kormány célja az adó bevezetésével nem a költségvetés egyensúlyának a fenntartása, hanem a szociális igazságtalanságok tompítása volt. Adatok sorával bizonyította, hogy akik alacsony kamatfizetési kötelezettséggel jutottak lakáscélú hitelhez, azok tulajdonképpen többletjövedelemhez jutnak, s a kamatadó e többletjövedelem megadóztatása. Surányi György visszautasította az egyik indítványozónak azt a kijelentését, hogy ez a kamatadó jogszerűségét illetően hasonlít a Rákosi-éra alatt hozott törvénytelenségekhez. (folyt.köv.) 1990. március 12., hétfő 19:58
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »