|
 |
 |
 |

Az ÁBMH és a társadalmi szervezetek képviselőinek vitája a sztrájktörvényről (1. rész)
|

1989. február 27., hétfő - A kormánynak nem célja, hogy a sztrájktörvény korlátozó jellegű legyen - mondta Nyers Rezső államminiszter, azon a megbeszélésen, amelyet hétfőn tartottak az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban a társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével a sztrájktörvényről és a Munka Törvénykönyvének tervezett módosításáról. Az államminiszter rövid hozzászólásában megjegyezte azt is, hogy keresni kell a törvénytervezetek körüli félreértések, a félremagyarázások megelőzésének, kiküszöbölésének a módját. A csaknem két és félórás vita lényegében a körül folyt, hogy időszerű-e a sztrájk törvényi szabályozása. A társadalmi szervezetek - köztük a Független Szakszerveztek Demokratikus Ligája, a Szociáldemokrata Párt, a Független Jogászok Fóruma, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Münnich Ferenc Társaság - képviselőinek álláspontja a vita során sem változott; részben eltérő okokból ugyan, de egyöntetüen elsíetettnek minősítették a mai gazdasági, társadalmi és politikai feltételek mellett a törvény megalkotását. Őry Csaba, a TDDSZ képviselője szerint a törvénytervezet elfogadása kifejezetten károsan hatna, mert konszolidáció helyett a konfrontáció irányába vinné társadalmunkat, s megnehezítené a megegyezéses politika kialakítását. A társadalmi szervezetek többsége a jogszabályi rendezésnél most fontosabbnak tartja az érdekegyeztetés feltételeinek, s intézményrendszerének kialakitását. Ezzel kapcsolatban Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke elmondta: társadalmunkban egységesen az a vélemény, hogy ha mód van rá, el kell kerülni a sztrájkokat. A nézetkülönbségek abban mutatkoznak, hogy miként lehetne elkerülni a munkabeszüntetéseket. Korábban az ÁBMH sem szorgalmazta a sztrájk törvényi szabályozását, de a megállapodásos rendszer kialakitására tett javaslatát sem a munkáltatók, sem pedig a munkavállalók szervezetei nem tartották elégségesnek az esetleges konfliktusok kezeléséhez. Osztották a társadalmi szervezetek véleményét a HNF és a SZOT képviselői is abban, hogy a törvénytervezet jelenlegi formájában korlátozó jellegü. (folyt. köv.)
1989. február 27., hétfő 16:29
|

Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
SZER-hallgató telefonja:
"Halló Szer? Szeretnék egy magánjellegűnek látszó dolgot elmondani ha lehet. Ugyanis én ez év márciusában jöttem NSZK-ba. Német származású vagyok. Itt rokonaim vannak. Egy ezzel kapcsolatos kérelem el lett küldve, ami eltarthat talán egy évig is, tovább is, hogy elfogadnak németnek vagy nem. Minden a legnagyobb rendben van itt. Lakásom, hivatalos munkahelyem van és egy dolog aggaszt. Sok mindennel nem vagyok tisztában, ezért kérem világosítson fel. Ugyanis olyan dolgok történtek Magyarországon a családdal, lehet hogy meg sem tudom várni a döntést velem kapcsolatban. Mire számíthatok Magyarországot hátrányt figyelembe véve, hogy pl. hogy mehetek vissza, útlevelem lejárt, nem tudok semmit sem, pl. 28 év folyamatos munkaviszonyom van M.o-on az elveszett? Tehát nem tudom, hogy ha ez bekövetkezik, hogy tudok visszamenni, mit kell tennem. Köszönöm, ha választ kapok a rádióban, viszonthallásra."
|
|
 |
 |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
 |
|