Rendszerváltás és az MTI

	Köztársasági megbízott 2. rész
Az önkormányzati törvény garantálja a helyi önkormányzatok teljes szervezeti és hatásköri önállóságát: döntéseiket csak az Alkotmánybíróság illetve - kizárólag jogszabálysértés esetén - bíróság bírálhatja felül. A központi állami-kormányzati szervek csak normatív alapon irányíthatják az önkormányzatokat. Ezek a rendezőelvek megszabják a köztársasági megbízott intézményét is, amely már nem a régi járásokra, megyékre emlékeztető felülről irányító szerv, hanem az önkormányzati önállóságot tiszteletben tartó, - más törvényességi feladatot ellátó szervekhez is kapcsolódó - a törvényesség képviseletére hivatott szerv. A köztársasági megbízottnak az önkormányzati törvény szerint lényegében két fő feladatköre van: egyrészt ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, másrészt első és másodfokú hatósági jogkört gyakorol. Harmadrészt ellát egyéb államigazgatási és koordinációs feladatokat is, pl. a központi államigazgatási szervek számára. A köztársasági megbízott közjogilag legfőbb jogköre a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése. Az ellenőrzés során a megbízott azt vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat szervezete, működése, belső szabályzatai, rendeletei, határozatai összhangban vannak-e a jogszabályokkal és a belső szabályzatokkal. Törvénysértés észlelésekor a köztársasági megbízott határidő kitűzésével felhívja a helyi képviselőtestületet a "hiba" megszüntetésére. A helyi önkormányzat köteles a megadott határidőn belül a törvényesség tükrébe nézni. Ha ezt elmulasztja, a köztársasági megbízott kezdeményezheti például a törvénysértő önkormányzati rendelet megsemmisítését az Alkotmánybíróság előtt. A köztársasági megbízott perre viheti az ügyet, kezdeményezheti a törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatát. Kezdeményezheti továbbá a képviselőtestület összehívását a törvénysértés megszüntetésére, s a tisztségviselő felelősségének megállapítását is. (folyt.) 1990. december 5., szerda 13:44
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »