|
|
|
|
Megszületett a kárpótlási törvényjavaslat (1. rész)
|
1990. december 4., kedd - Előreláthatólag hosszas politikai,
gazdaságpolitikai csatározások végére tesz pontot az a hétfőn
parlament elé terjesztett törvényjavaslat, amely az állampolgárok
tulajdonában igazságtalanul okozott károk orvoslásáról intézkedik. A
nagy érdeklődéssel várt jogszabály-javaslatot kedden, a kormány
hétfői rendkívüli ülését követő szóvivői sajtóértekezleten
ismertette Balsai István igazságügyminiszter.
Az igazságügyi tárca vezetője kiemelte, hogy a koalíciós kormány törvényjavaslata - az Alkotmánybíróság egy korábbi állásfoglalása nyomán - egységes kárpótlási rendszert fogalmaz meg a földtulajdont és a magántulajdon egyéb formáit ért sérelmek eseteire. Ezzel gyakorlatilag lezárul Magyarországon az a vita amelyben az állami tulajdon reprivatizálásának, illetve ,,egyszerű,, privatizációjának hívei csaptak össze.
A most beterjesztett törvényjavaslat - amelyet az igazságügyminiszter reményei szerint még az idén elfogad az Országgyűlés - mindazokra a természetes személyekre kiterjed, akinek tulajdonát 1949 június 8-a, a diktatórikus alapokon szerveződött Parlament összeülése után érte sérelem. A törvényjavaslat melléklete tételesen felsorolja azt a - 1949-től 1971-ig bezárólag megalkotott - 16 jogszabályt, amelynek alkalmazása a tulajdoni sérelmek forrása lett. A sérelmek orvoslásának módja az állami tulajdon privatizációját ösztönző kárpótlás.
Ennek lényege, hogy a sérelmet szenvedett tulajdonosoknak - akik kárukról megfelelő dokumentumokat, bizonyítékokat kötelesek szolgáltatni - úgynevezett kárpótlási jegyet állítanak ki egy meglehetősen bonyolult, a sávos degresszivitás elvére épülő számítási rend alapján. (A kárpótlás mértékének felső határa tulajdoni tárgyanként és személyenként 5 millió forint.) A kárpótlási jegy valójában egy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértéken megtestesítő értékpapír. Ezt a speciális értékpapírt a tulajdonos az állami tulajdon privatizációja során értékesítendő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására használhatja.
A törvényjavaslat megpróbálja kezelni azt az eshetőséget is, hogy a nagy tömegben megjelenő értékpapírok elértéktelenedhetnek. Ezért fékeket épít forgalmazásukba. Így például a kormány - az Állami Vagyonügynökség javaslatára - jogot kapna arra, hogy a kibocsátást követő öt éven belül évente legfeljebb 6 hónapra felfüggessze a jegyek vásárlási célú felhasználását. (folyt.köv.)
1990. december 4., kedd 11:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|